Guy Verhofstad miniszterelnök szerint látványos, de megalapozatlan dátumok és határidők megnevezése helyett kormánya abban látja tényleges EU-elnökségi küldetését, hogy az idei második félévre betervezett valamennyi tárgyalási témában valóban időre megszülessenek a közös uniós tárgyalási álláspontok. A mérce az első féléves svéd elnökség után különösen magasan van.
Szakértői és diplomáciai körökben sokan tartanak attól, hogy a bővítési folyamatot mindig is ambivalens módon kezelő belga diplomácia nem lesz kész a svédekéhez hasonló lendülettel a folyamat gondozásába vetni magát. Sokan emlékeztetnek arra, hogy az amúgy is törékeny, etnikai széthúzásoknak kitett belga államiság jövője jelentős mértékben az EU-integráció összetartó erejének növelésétől is függ. Ehhez képest brüsszeli kormánykörökben gyanakodva tekintenek minden, az EU-kohéziót gyengítő lépésre. Márpedig jelentősebb számú új tag befogadása inkább az utóbbira lehet példa, s ez látszólag kevéssé teszi érdekeltté a belga politikát abban, hogy túlságosan lelkesen járuljon hozzá a bővítés felgyorsításához.
Másfelől viszont -- mellesleg magyar vonatkozásban is -- a közelmúltban már tapasztalható volt a szelektív megközelítés a tagjelöltek irányában. Belgium láthatóan kezdi felismerni, hogy a jelöltek közül a hozzá hasonlóan erőteljesebben integrációpárti új tagállamok akár természetes szövetségeseivé is válhatnak.
Magyar szempontból egyébként a "belga félév" látszólag kisebb kihívást jelent majd, mint a most véget ért svéd volt. A második félévre kijelölt kilenc tárgyalási témából ugyanis Magyarország időközben már ötöt is lezárt (energia, adózás, vámunió, halászat, pénzügyi ellenőrzés).
A másik négy viszont bőven okozhat még fejfájást. A versenypolitikát (ahol az állami támogatások kérdését is rendezni kellene) jó eséllyel akár a tárgyalások végéig is nyitva kell majd hagyni. A közlekedés a Malév és a MÁV betegeskedése miatt állítja már-már megoldhatatlan feladat elé a magyar tárgyalókat.
Ugyancsak második féléves feladat lesz megkezdeni az agrárfejezet érdemi vitáját, ezúttal még "csak" az állategészségügyi, növényvédelmi, higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások oldaláról. Tekintettel ezek tetemes költségvonzatára, Magyarország több esetben kért átmeneti mentességet. Ezeket többnyire jó eséllyel meg is fogja kapni, ám a konkrét mértékekben minden bizonnyal lesz még eltérés a magyar kérésekhez képest.
A legnagyobb esély fejezetzárásra még a bel- és igazságügyi dosszié esetében mutatkozik, ahol Magyarország nem kért derogációt. A végső egyetértést nehezítő tényező lehet viszont, hogy mind mostanáig nincs még világos válasz arra a magyar kérdésre: pontosan hol is húzódhat majd az EU-határ Magyarország csatlakozása után (vajon Szlovákia EU-tagállam, vagy EU-szomszéd lesz-e még néhány évig), illetve, hogy a Tizenötök készek-e elfogadni munkaalapnak a végül kiválasztott magyar forgatókönyvet? Ez utóbbi értelmében Magyarország arra számít, hogy Szlovénia vele egy időben válhat az unió tagjává, s ha ugyanez Szlovákiával nem történne is meg, a magyar kormány csupán a határvédelmi alapberuházásokat végezné el, de nem kezdene bele a teljes körű Schengen-határ kiépítéséhez északi szomszédja felé. Akad egy jóval régebbről visszamaradt tartozás is: az audiovizuális és kulturális fejezet lezárása, amit mindez idáig a magyar médiatörvény elfogadása hátráltatott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.