Igazoló jelentést kell készítenie több nyugat-magyarországi megyei földhivatal vezetőjének, miért nem adtak át eddig egyetlen zsebszerződésre utaló földhasználati megállapodást sem az ügyészségeknek -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Kovács Zoltán, az FVM közigazgatási államtitkára. A minisztérium vezetése felelősségre vonást helyez kilátásba az ügyben. Elképzelhetetlennek tartja ugyanis, hogy a külföldi illegális földtulajdonszerzések szempontjából legveszélyeztetettebb nyugati megyékben a földhivatalok ne bukkanjanak zsebszerződésgyanús megállapodásokra.
A földhivatalok máig országosan háromezer jogsértőnek talált szerződést továbbítottak az ügyészségekhez, de ebből Győr-Moson-Sopronra, Vasra és Zalára egy sem jutott (VG, 2001. június 28.). A hivataloknak tavaly óta kell ellenőrizniük a földhasználatot. Törvényi kötelességük, hogy a zsebszerződésgyanús ügyeket az ügyészségeknek átadják. Utóbbiak pedig pert kezdeményezhetnek a bíróságokon a jogellenes megállapodások megsemmisítésére.
Nincs hír ugyanakkor arról, hogy a már átadott háromezer esetben akár egy bírósági per is indult volna. Ezért az FVM most levélben tájékoztatást kér Polt Péter legfőbb ügyésztől, mi lett a sorsa az ügyészségeken lévő megállapodásoknak. A tárca javaslatot vár Polttól arra is, hogyan lehetne gyorsítani és hatékonyabbá tenni a zsebszerződések elleni fellépést -- mondta Kovács.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a földhivatalok már e héten megkezdik a szúrópróbaszerű helyszíni vizsgálatokat a törvénytelen megállapodások felderítésére. Azt kontrollálják, hogy a földet valóban az műveli-e, aki a földhasználatot bejelentette. A helyszíni ellenőrzéseket országossá bővítik, amint a kormány a földhivatali apparátus létszámemelésére biztosítja a forrásokat. Előreláthatólag 400-500 millió forintra lesz szükség.
Az FVM a földhivataloktól tételes, helyrajzi szám szerinti kimutatást kért arról is, melyek azok a földterületek, amelyeket eddig a használók egyáltalán nem regisztráltattak. Ezt követően itt is gyakorlati ellenőrzések kezdődnek. Elsőként azt állapítják meg, hogy a földeket művelik-e vagy sem. Kovács szerint valószínűsíthető, hogy a művelt, de be nem jelentett területek nagy részét zsebszerződések alapján használják.
A földhivataloknak egyébként a földtörvény értelmében bírságot kellene kiszabniuk, ha a földhasználók a nyilvántartásba vételt elmulasztották, határidőn túl regisztráltatták területeiket, vagy nem reagáltak a hiánypótlási felhívásokra. Büntetési kötelezettségüknek azonban a szervezetek eddig nem tettek eleget, ezért Kovács szerint az FVM most a bírságolási ügyeket is fel kívánja gyorsítani.
A büntetés elvileg a földek aranykorona-értékének 1000-2000-szerese lehet, de a kormány az FVM kezdeményezésére még tavaly differenciálta a kiszabható bírságot. Mértékét bizonyos esetekben a teljes hektáronkénti összeg 20-50 százalékára (minimum 1500 forintra) mérsékelte. Az FVM ez év elején azt valószínűsítette, hogy a földhasználók csaknem egymillió hektár esetében mulasztották el indok nélkül a regisztrációt. Így a földhivataloknak -- a legkisebb, 1500 forintos hektáronkénti tétellel számolva is -- 1,5-2 milliárdos büntetést kellene kiróniuk. A tényleges összeg azonban ennél az agrártárca szerint is jóval nagyobb lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.