Az 5,7 százalékos munkanélküliség azt jelenti, hogy az átalakulás óta most a legkisebb a kényszerűségből állástalanok aránya. Az utóbbi fél évben a munkanélküliség mérséklődése a nyers adatok szerint már nem járt a foglalkoztatottak számának növekedésével. Sőt, miközben a munkaképes korú lakosság száma nőtt, mintegy 70 ezerrel csökkent a munkapiacon jelen levők száma. Egyes szakértők szerint a jelenség kizárólag szezonális okokra vezethető vissza, és a következő hónapoktól már újra növekedés lesz megfigyelhető. Az adatok értelmezhetőségét azonban nagyban rontja, hogy a KSH nem közöl szezonálisan kiigazított adatokat, így a munkapiac éven belüli természetes mozgását csak igen nehezen lehet becsülni.
Eközben tovább nőtt a lakossági fogyasztás, legalábbis erről árulkodnak a kiskereskedelmi adatok. Elsősorban a személygépkocsik iránti kereslet nagy, de a kultúrcikkek fogyasztása is gyorsan nőtt az első négy hónapban. Áprilisban egyébként kissé megtorpant a korábbi magas dinamika, de az 5 százalék feletti forgalombővülés még mindig igen magasnak mondható, figyelembe véve, hogy tavaly (gyorsuló fogyasztásnövekedés mellett) csak 2 százalékot sikerült kimutatni.
(Pénteken jelentek meg a két oldalról becsült első negyedéves GDP-adatok, illetve a májusi ipari termelői árak. Erről szóló cikkeink ezen az oldalon olvashatóak.)
Ellentmondásos hírek érkeznek az eurózónából, ahol a recessziós, illetve inflációs félelmek egyszerre vannak jelen. Németországban például az előzetes adatok szerint júniusban mérséklődött a fogyasztó árak emelkedésének üteme. Ugyanakkor erősen esett az IFO-konjunktúraindex, és az intézet a korábbinál kisebb, mindössze 1,2 százalékos GDP-növekedést vár 2001-re.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.