Horvát energialiberalizáció

Az energiaszektor további sorsát meghatározó törvénycsomag egy a parlament által még tavaly elfogadott stratégiai reformprogramon alapul, amellyel az ágazat szabályozását és működését az EU-ban érvényes normákhoz kívánták igazítani. A szavazással a korábbi áramszolgáltató monopólium (HEP), illetve az olaj- és gázipari konszern (INA) számára egyidejűleg teremtettek új gazdálkodási feltételeket.
Az árampiaci liberalizáció során meghatároznak 16 kiemelt vállalatot, amelynek jogot adnak az erőművekkel folytatandó ártárgyalásokra, illetve megállapodás hiányában villamos energiának külföldről való behozatalára. A szénhidrogén-ipari szektorban két ilyen kiemelt vállalat lesz.
Az egész energiaszektor működésének és gazdálkodásának felügyeletére felállítanak egy független szakértői tanácsot, amelynek tagjait a kormány javaslatára a parlament választja meg. Az utóbbi időben mind a HEP, mind az INA arról panaszkodott, hogy az állam által alacsony szinten rögzített áram- és gáztarifák miatt veszteségessé vált.
A törvények meghatározzák a két konszern privatizációjának kereteit. A rendezés szerint a két nagy komplexumot feldarabolás nélkül adják el, az ügyletek előkészítésére a kormány máris tanácsadót választott. Az INA értékét 1,7 milliárd, a HEP értékét pedig 2,6 milliárd dollárra becsülik. A két nagyvállalatot rövid időn belül holdinggá alakítják, mindkettő esetében három nagyobb alegységet alakítanak ki. A HEP esetében lesz egy áramtermelő, egy nagy teljesítményű energiaátviteli és egy helyi elosztószervezet. Az INA holding egy kitermelő-finomító részleget, továbbá egy szállítási és egy elosztóegységet tartalmaz majd.
A szállodai privatizációs törvény tervezete azon bukott meg, hogy nem sikerült rendezni azon telekingatlanok megvásárlásának feltételeit, amelyekre az épületeket felhúzták. A szállodai cégek, illetve az őket kezelő bankok vonakodnak hatalmas összegeket kifizetni azon telkekért, amelyeket évtizedekig ingyen használtak.