BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyarország hátrébb csúszott

Hosszú évek óta először szorult a második helyre Magyarország az EU-tagként legszívesebben látott közép- és kelet-európai országok listáján -- derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérésből. Eszerint az unió polgárai közül többen preferálnák a csatlakozási tárgyalásokon az utóbbi hónapokban erősen lemaradt Lengyelország belépését, mint hazánkét.

Melyik három európai országot látná a legszívesebben új tagtársként az Európai Unióban? -- kérdezték március-április folyamán 16 ezer uniós polgártól az Európai Bizottság felmérésében. A válaszadók a leggyakrabban a pillanatnyilag nem is tagjelölt Norvégiát és Svájcot emlegették (21-21 százalék), őket követte Lengyelország 18, majd pedig Magyarország 16 százalékkal.
Emlékezetes, hogy a korábbi Eurobarometer-kutatásokban rendre Magyarország vezette a "népszerűségi listát" a közép- és kelet-európai jelöltek körében. Bizottsági források ugyanakkor utaltak arra is, hogy az adatok félrevezetők is lehetnek -- lévén, hogy a válaszolók reagálását főként az határozta meg, mennyit hallottak már egy-egy adott tagjelölt országról.
Ez sokat megmagyaráz abból is, hogy e listán a csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdett Törökország -- Csehország után -- a hatodik, igaz, csak 10 százalékos támogatottsággal.

Bizottsági részről mindenesetre Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője sietett hangsúlyozni, hogy a kérdés felvetése nem akar előrejelezni semmilyen leendő bővítési forgatókönyvet.

A hétfőn közzétett felmérés további érdekessége, hogy az EU-polgárok 45 százaléka úgy véli: először csak néhány újabb országot kellene az unió tagjai közé fogadni. Ez elemzők szerint azt jelenti, hogy az uniós közvélemény jelentős része elveti a "big bang"-et, vagyis azt, hogy minden tagjelöltet egyszerre vegyenek fel.
Az adatok az EU eddigi kommunikációs tevékenységéről is lesújtó értékelést mutatnak. Kiderült: a megkérdezettek több mint háromnegyede (78,3 százaléka) rosszul, vagy egyáltalán nem informált a csatlakozási folyamatról, 84,2 százalék pedig úgy érzi, hogy nem, vagy alig részese a kérdést övező véleménycseréknek.
Mindez főként annak fényében kelt feltűnést, hogy az Európai Bizottság már tavaly tavasszal 150 millió eurós költségvetéssel kommunikációs kampányt hirdetett meg éppen a csatlakozási folyamat népszerűsítése érdekében. A testület szóvivője ennek kapcsán részint hangsúlyozta, hogy a brüsszeli erőfeszítések a tagországok hozzáadott értéke nélkül önmagukban mit sem érnek, emellett elismerte, hogy a kommunikációs program nagy része "technikai akadályok" miatt igazából még meg sem kezdődött.
A bővítéssel szemben érzett félelmeken belül visszatérő aggodalomként fogalmazódott meg a szervezett bűnözés terjedésének a lehetősége, miközben bőven adódtak láthatóan "országspecifikus félelmek" is. Így osztrákok körében a megkérdezettek egyharmada tart az újonnan csatlakozó országokból érkező "ingázó" munkavállalóktól, a franciák, spanyolok pedig a mezőgazdasági kisbirtokok visszaszorulásától. Ugyancsak sokatmondó, hogy a spanyolok háromnegyede mindenekelőtt azt tartaná legfontosabb csatlakozási kritériumnak, ha az újonnan belépők gazdasági fejlettsége legalábbis megközelítené a spanyol színvonalat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.