Megbukott az egységes szabályozás

Az EP-képviselők közül 273 voksolt a javaslat mellett és ugyanennyien ellene, míg 22 honatya tartózkodott a szavazástól -- jelenti a Reuters. Ily módon nem volt meg a szükséges egyszerű szavazattöbbség, jóllehet a parlamenti elfogadást elemzők -- a tagországok és az EP képviselőiből álló egyeztetőbizottságban egy hónappal ezelőtt kialakult kompromisszum után -- formalitásnak tekintették.
A tőzsdén jegyzett vállalatok felvásárlásának szabályait rögzítő uniós kerettörvény elsődleges célja a kisrészvényesek érdekeinek védelme lett volna az erőszakos felvásárlási akciók során. Ennek jegyében a felvásárló (angolszász mintára) minden tagországban köteles lett volna valamennyi papírra "méltányos árú" ajánlatot tenni (VG, 2001. június 7., 11. oldal).
A legtöbb vitát nem ez az alapelv, hanem a cég menedzsmentje által foganatosítható védintézkedések szabályozása váltotta ki. A szavazásra bocsátott szöveg értelmében az ilyen lépésekhez a részvényesek jóváhagyását kellett volna kérni. Ezt főként Németország ellenezte, mondván: így a menedzsment gyakorlatilag tehetetlen lenne, és az európai vállalatok túlságosan könnyű célponttá válnának a "támadók" számára. Annak a veszélye, hogy vállalataink "cápák" áldozatává válnak, és így dolgozóik az utcára kerülnek, nagyobb, mint a belső piacot fenyegető bármilyen hátrány -- fogalmazott a Bloomberg szerint egy a német aggályokat osztó spanyol szocialista képviselő.
Ezek után megfigyelők szerint több évre lesz szükség, amíg sikerül tető alá hozni a vállalatfelvásárlási direktívát. Jogi és pénzügyi szakemberek ugyanakkor türelmetlenül várják az egységes szabályok megteremtését. A brit hírügynökség által megszólaltatott szakjogászok egyike úgy fogalmazott: a szavazás kimenetele azért nyugtalanító, mert azt jelzi, hogy az EU-ban nincs meg a kellő politikai akarat az egységes szabályok megteremtésére és ezzel a vállalati átalakulások előmozdítására.