Meglódítja a GDP-t az EU-belépés

Éves átlagban 1,3--2,1 százalékpont közötti pótlólagos GDP-növekedése származik majd az EU-csatlakozásból az Európai Bizottság tanulmányában kiemelt szerepet kapott nyolc tagjelölt államnak (Cseh-, Lengyel-, Észt-, Lett- és Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Litvánia) a 2000--2009 közti periódusban -- jósolja a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága által készített tanulmány. Az 1,3 százalékos plusznövekedésre akkor van kilátás, ha a még szükséges szerkezeti és gazdaságpolitikai reformok közül csak nagyon kevés és nagyon lassan valósul meg, míg a 2,1 százalékpontos többlet gyors és eredményes reformok esetén érhető el.
A bizottsági anyag egyébként abból a feltevésből indul ki, hogy 2005-re a fent említett nyolc jelölt lép be az EU-ba. Ebben az esetben a bővítés összesen (tehát nem évente) 0,7 százalékponttal emeli meg a mai tagállamok összesített GDP-jét. A legnagyobb nyereségre Németország és Ausztria számíthat, de a nyolc állam felvétele -- kisebb mértékben -- valamennyi mai tagországban kedvező hatású a növekedési ütemre (ld. a tanulmány előzetesét, VG, 2001. június 13.).
A tanulmány nem számít jelentős migrációra az új tagokból a régiek felé. Ha nem korlátoznák a munkaerő szabad áramlását, tizenöt év alatt a "nyolcak" lakosságának akkor is csak 2,5 százaléka költözne át a mai tagországokba, ami utóbbiaknál jóval kevesebb, mint 1 százalékos népességnövekedést eredményezne.
A tagállamok közvéleményében élő félelmek megalapozatlanságát mutatja ehhez hasonlóan a tanulmány mezőgazdasági részének következtetése is. Eszerint a tagjelöltek agrártermékei távolról sem árasztják majd el a tizenötök piacát a felvétel után, hiszen a termékek nagy részének minősége elmarad a közösségben megszokott szinttől, ráadásul az elmúlt években sokat csökkent a korábban meglévő különbség az új tagok és a jelenlegiek agrárárszínvonala között.