Nullszaldót remél a főváros

Az ÁPV Rt. szerint jogalap nélkül utaltak át a fővárosnak több mint 3,8 milliárd forintot az 1990 szeptemberétől 1991 szeptemberéig átalakult társaságok belterületi földjeinek ellenértékeként. Az összeg kamatai csaknem elérik a 2,8 milliárdot, így a követelés meghaladja a 6,6 milliárdot. Emellett az ÁPV vissza kíván kapni az önkormányzattól 250 millió forint névértékű részvényt, illetve üzletrészt, az ezekre jutó osztalékokat és a kamatokat.
A most vitatott összeget korábban azért fizették ki, mert a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsának tavaly decemberi döntéséig Budapesten a belterületi földek után járó összeget 50-50 százalékban kapta a főváros és az érintett kerület. Az LB ítélete azonban azt mondta ki, hogy az 1990--91-es időszakban csak a föld fekvése szerinti önkormányzatok voltak érintettek, így kizárták a főváros tulajdonszerzésének lehetőségét.
Az önkormányzat ennek ellenére folytatta az ÁPV Rt. ellen indított pereket, azzal érvelve, hogy 1997-ben egyezséget kötöttek, így a vagyonkezelő saját döntése alapján fizetett. A polgári törvénykönyv szerint a közös megegyezéssel történt szerződésmódosítás érvényességét nem befolyásolja, ha utólag kiderül, hogy valamelyik fél tévedett. A pereket azonban az ÁPV Rt. nyerte meg, az utolsó holnap lesz. A fővárosnak szembe kell néznie azzal is: nem várható, hogy másodfokon a Legfelsőbb Bíróság másként ítélkezne.
A 6,6 milliárdos követeléssel szemben az ÁPV elismer mintegy 5 milliárd forintnyi tartozást is, amely több mint száz, gazdasági társasággá alakult vállalat belterületi földje után jár Budapestnek. (A főváros a belterületi földek ellenértékeként összességében mintegy 30 milliárd forintot kapott, az összeget a 4-es metró építésére tartalékolták.) A vagyonkezelő felvetette az esetleges peren kívüli megegyezés lehetőségét, s a tárgyalások meg is kezdődtek. Vita van azonban még több, tanácsi alapítású vállalat kapcsán. Az alapítói jogú járandóságok behajtása miatt a főváros 1999-ben bírósághoz is fordult. A bíróság tavaly decemberben felhívta a feleket a vitatott összegek egyeztetésére, és elnapolta a pert.
Siker esetén az alapítói jogú perekből várható járandóság elérheti a 2 milliárd forintot. A főváros abban bízik: ha erről az összegről is egyeztetés kezdődne a vagyonkezelővel, úgy valamennyi igény rendezhető lenne, s az önkormányzat nullszaldó körüli helyzetben zárhatná le a jogvitákat.