Pénzeső a családi gazdaságokra

Az egyéni vállalkozási forma speciális fajtájaként értelmezi a családi gazdaság fogalmát az agrártárca -- értesült lapunk. Az "üzem" középpontjában a "családfő" áll, aki főfoglalkozásúként a mezőgazdaságból él, illetve a több lábon állás édekében egyéb tevékenységeket (elsődleges élelmiszer-feldolgozást, falusi turizmust) is felvállal. Az FVM előterjesztéséről holnap tárgyal a kormány.
A családfőnek a lakóhelyen kell gazdálkodnia, és szakképzettéggel vagy legalább öt év folyamatos mezőgazdasági termelői múlttal kell rendelkeznie. Ő a családi gazdaságokhoz kötődő jogok és kötelezettségek "alanya". A családfő munkáját a közös háztartásban élő családtagok többnyire "kisegítő" tevékenységgel egészítik ki. A még nem véglegesített tervek szerint olyan szabályozás lépne hatályba, hogy a gazdaságnak csak egy örököse legyen. Ezzel az üzemek elaprózódását akarná megakadályozni a kormány. E célból például jelentős vételi kedvezményeket vezetnének be, hogy az örökösök egymást kivásárolhassák.
A főfoglalkozású családfő, illetve a kisegítő tagok együttesen legfeljebb 300 hektáron gazdálkodhatnának (VG, 2001. június 26.). Az FVM -- összhangban a Fidesz-elnökség által szorgalmazott elképzelésekkel -- a földvásárlást illetékmentessé tenné, az eladóknak pedig nem kellene jövedelemadót fizetniük. Az agrártárca öröklés esetén is eltörölné az illetéket. A családi gazdaság "komplex definíciójába" ugyanakkor nem csak a földek, hanem a használt eszközök is beletartoznának. A családtagoknak megállapodást kell majd kötniük az eszközhasználatról, a jövedelemelosztásról és a kisegítő tevékenységekről. Valószínű, hogy a családi "üzem" ideiglenesen (idénymunkaszerűen) alkalmazottakat is foglalkoztathat.
A még alakuló tervek szerint a gazdaságok tevékenységük megkezdéséhez jelentős "indulási támogatást" kapnának. A termőföldvételhez -- 100 hektárig -- legfeljebb 10 millió forint hitelt vehetnének igénybe százszázalékos állami kamattámogatással és tízéves lejárattal. A telephely megvásárlásához legfeljebb 50 milliós hitel állna rendelkezésre a vételár 50 százalékáig.
A lejárat szintén tíz év, a kamattámogatás pedig 60 százalékos lenne. Emellett a gazdaságok tartós forgóeszköz-feltöltés címén 3--25 millió forintos hitelre számíthatnának öt-hat éves futamidővel és 60 százalékos kamattámogatással. Így összességében egy-egy "üzem" akár 80-85 milliós külső forráshoz juthatna, ha mindegyik lehetőséget egyszerre igénybe vehetné. A hitelek nagy része mögött 60-70 százalékos állami készfizető kezességvállalás állna.
A gazdaságok a kedvezményeket pályázatokkal nyerhetnék el az általuk kidolgozott üzleti tervek alapján. A hiteleket végleges költségvetési pénzek egészítenék ki. Így a telephelyek fejlesztésére 10 százalékos vissza nem térítendő (maximum 10 millió forint) támogatást használhatnának fel. Az FVM-büdzsé a mai elképzelések szerint 10 százalékkal nagyobb dotációt biztosítana számukra a gépberuházásokra 2002-től. Ezzel egy időben az idei, 4--12 ezer forintos hektáronkénti földalapú támogatások 8 ezer forinttal nőnének.
Az FVM -- a kistermelőket érintő szabályozás analógiájára -- a jelenlegi 4 millióról 6 millió forintra emelné az egy-egy családtagra jutó kedvezményes átalányadózási árbevételi határt. Így egy háromtagú "alapcsaládnak" 18 millió forintos éves bevételig nyújtana könnyített adózási lehetőséget (adómentességet). Elképzelhető, hogy egyes beruházásoknál (ültetvénytelepítéseknél) a gazdaságok korlátlan ideig elhatárolhatják veszteségeiket. A társadalombiztosításban pedig a terhek felét vállalná magára valamilyen módon az állam. A PM számításai szerint a mai minimálbér mellett az egy főre jutó tb-terhek havi 20 ezer forintot tesznek ki. Ennek kompenzálására a gazdaságok 50 százalékos "öngondoskodási" támogatást kapnának. Ezzel részben enyhülnének a mezőgazdasági tb-gondok is. Sok termelő ugyanis mostanáig kimaradt a rendszerből, mivel a 11 százalékos egyéni járulékot sem fizette.