Továbbra is kiemelt cél a bővítés

– Belgium az EU-szintű föderalizmus egyik leglelkesebb támogatója az unión belül. Előny-e Magyarország számára a "belga félév" alatt, hogy külügyminisztere és államfője szintén az uniós föderalizmus támogatója? Vagy azokkal ért egyet, akik szerint e két politikuson kívül hazánkban nincs is több föderalista?
– Magyarország számára hosszú távon Finnország. Tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy a bővítés után a 21-, 25- vagy 27-tagú EU-ban a kis országok egymásra lesznek utalva, és együttműködve tudják majd céljaikat elérni. Amikor Magyarország már EU-tag lesz, érdekei nagyon közel esnek majd a Benelux országok érdekeihez, akárcsak Csehország vagy Szlovénia érdekei.
– Ez azt jelenti, hogy Magyarország érdekei mérete miatt inkább Belgium érdekeihez állnak majd közel, mint a Lengyelországihoz, a közös kommunista múlt dacára?
– Ez elsősorban az egyes országok ambícióin múlik. Lengyelország leginkább Spanyolországhoz hasonlítható, amely középhatalomnak számít, saját érdekekkel és ambíciókkal. Arra számítok, hogy az EU-tag Lengyelország ugyanezt az attitűdöt követi majd.
– Elképzelhető-e az első kör Lengyelország nélkül?
– Nem zárnám ki ezt a lehetőséget, de az ellenkezőjét sem. Ez tisztán Lengyelország felkészültségétől függ. Az viszont biztos, hogy tisztán politikai döntést kell hozni. Éppen ezért tartottuk korainak a svéd elnökség erőfeszítéseit a göteborgi csúcson a céldátumok kitűzésére. Két-három évvel a bővítés megkezdése előtt az unió nem kötelezheti el magát annak időpontjáról.
– A kis országok együttműködésének is vannak határai az EU-n belül. Hollandia például ellenzi a Belgium által szorgalmazott EU-adó bevezetését.
– Az EU-adó kérdését valószínűleg a 2004-es kormányközi konferencián kell majd megvitatni. Valójában nem ebből kell kiindulni, hanem abból, hogy meg kell oldani az EU intézményrendszerének finanszírozását, s ez akkor is probléma, ha később esetleg nem állunk elő ismét az EU-adó ötletével.
– Nem növeli az EU-adó ötlete már önmagában is az európai közvéleményben sokak szerint erősödőben lévő EU-ellenességet?
– A nemzeti kormányoknak is fizetünk adót, ennek szükségességét senki nem kérdőjelezi meg. Ha el szeretnénk jutni valamiféle európai kormányzáshoz, annak pénzügyi forrásokra lesz szüksége.
– Hogyyan fogja a belga elnökség bevonni a tagjelölteket ezekbe a vitákba, például az EU-adóról?
– Még nem született döntés a tagjelöltek bevonásának módjáról. Az viszont biztos, hogy valamilyen formában részt vehetnek majd az EU hosszú távú jövőjéről szóló vitákban. Egyfajta vita egyébként már Magyarországon is elkezdődött, s ennek a vitának az első eredményeit a decemberi laekeni nyilatkozat előkészítése során valamilyen formában fel kívánjuk használni.
– Nem lesz könnyű dolguk, a svéd elnökség magasra tette a mércét: számos új területen vonta be a tagjelölteket az uniós döntés-előkészítés folyamatába. Önök is tesznek majd hasonló gesztusokat?
– Nem térünk el a svéd megközelítéstől, sőt, erősíteni akarjuk azt. Az például már biztos, hogy legalább két informális gazdasági és pénzügy-miniszteri találkozót rendezünk a belga elnökség alatt a tagjelöltek részvételével.
– Sokak szerint Belgium inkább mélyítené, mintsem szélesítené az EU-t, s ezért kevésbé várható gyors haladás a csatlakozási tárgyalásokon, mint Svédország elnöksége alatt. Nem fél, hogy Belgiumot az elnökség után kevésbé tekintik majd a bővítés barátjának, mint Svédországot?
– Nem értek egyet ezzel a megközelítéssel. Számunkra is elsőrendű prioritás a bővítés. A fejezetek lezárását illetően objektív okok miatt nincsenek olyan lehetőségeink, mint a svéd elnökségnek voltak. Magyarország esetében például csak egy "maradékot" hagyott ránk a svéd elnökség, a kultúra és audiovizuális politika fejezetét, aminek lezárása nem az EU-n múlik, hanem azon, hogy a magyarországi politikai szereplők meg tudnak-e egyezni egymással. Ráadásul nagyon nehéz fejezetek következnek: a közlekedés témája például nem csupán a jelöltek számára, hanem az uniós álláspont kialakítása szempontjából is igen bonyolult.
– Kér majd Belgium átmeneti mentességet az uniós fuvarosok számára a közlekedési fejezet EU-álláspontjának kidolgozása során?
– Egyelőre még nincs nyilvános belga kormányálláspont. Várjuk meg az Európai Bizottság állásponttervezetét.
– Szintén a belga elnökség alatt kellene lezárni a versenyjogi fejezetet, ahol az EU és Magyarország régóta vitázik egymással az állami támogatásokról.
– Megértem, hogy a versenyfejezet politikailag érzékeny területnek számít Magyarországon. De egy témakört csak akkor lehet félretenni, ha kölcsönösen elfogadható megállapodás születik a tárgyaló felek között.
– Hogyan lehet majd lezárni a bel- és igazságügy fejezetét, amíg Magyarország nem tudja, hol húzódnak majd az EU külső határai, és így azt sem, mely határszakaszokon kell kiépítenie a schengeni rendszert?
– Személyes véleményem szerint ez nem tartozik a nehéz témakörök közé és lezárható lesz a belga elnökség alatt. Magyarországnak úgy kell készülnie, hogy az osztrák kivételével mindegyik határszakasza az EU potenciális külső határa.