Veszélyben négymilliárd dollár export

Jövő szerdán újabb egyeztetést tartanak a forint erősödése miatt a magyar exportőröket érő károk kompenzálásának módjairól. A gazdasági, a külügyi, a pénzügyi és az agrártárca, továbbá a folyamatban szerepet kapó Eximbank és Mehib képviselői konkrét kompenzációs módokat is részletesen megvitatnak.
Matolcsy György gazdasági miniszter tájékoztatása szerint a forint-sávszélesítés a magyar exportáló cégek 10-15 százalékát, 3-4 milliárd dollárnyi kivitelt érint rendkívül hátrányosan. A nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésének összhagban kell lennie a WTO és az Európai Unió előírásaival -- hangsúlyozta.
A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Kovács Álmos még korainak tartott bármiféle információt adni lapunknak a tárca szerepéről.
Várhatóan augusztusban kerül a kormány elé az az FVM-es előterjesztés, amely a forint erősödése miatti agrárkompenzációs lehetőségeket tartalmazza -- mondta Kovács Zoltán, az FVM közigazgatási államtitkára. A tárca első lépésként felméri az exportorientált ágazatok veszteségeit. Az államtitkár nem tartotta kizártnak, hogy a forint árfolyamváltozása szükségessé teszi az exporttámogatást a búzaszektorban. Szakértők már most biztosra veszik, hogy kiviteli dotáció nélkül nem alakulhatnak ki elfogadható felvásárlási árak a hazai piacon.
A sávszélesítésben érintett magyar műanyagipari exportőrök nyereségének a felét viheti el a forint erősödése. A magyar ruhagyártók örömmel vennék ugyan az exporttámogatást, de egyesülésük még nem egyeztetett a kérdésben, ahogyan a vegyipari szakma sem. A tartósítóipari ágazatok képviselői közül több együtt fordult az agrártárcához az exportot segítő kedvezményes hitelért. A húsipari cégeket tömörítő terméktanács július 11-én foglalkozik az üggyel. Az acélipari termékek exportjának támogatása viszont már sok éve megszűnt.

Az Eximbank banki termékekkel tudja kivenni részét a feladatból -- mondta lapunknak Bánki Frigyes vezérigazgató. Elsősorban az olcsóbb forráshoz jutást segítik elő, várhatóan éven túli kamatkiegészítéses konstrukcióval. A pénzintézet már meg is kezdte a tárgyalásokat azokkal a magyar kereskedelmi bankokkal, amelyekkel refinanszírozási keretmegállapodást működtet. A konstrukciót úgy dolgozzák ki, hogy az kizárólag a veszteségeket kompenzálja -- az átmeneti és egyszeri lesz -- szögezte le a vezérigazgató. Rengeteg a nyitott kérdés, kezdve a kedvezményezettek körétől a veszteség megállapításának módján át egészen a nemzetközi kötelezettségekkel konform támogatási forma kidolgozásáig -- emlékeztetett. Legalább két-három hét kell a részletek aprólékos kidolgozásáig ahhoz, hogy a kormány dönteni tudjon a kérdésben -- fűzte hozzá.

A Mehib vezérigazgató-helyettese is egyetért azzal, hogy számos nyitott kérdés vár még megválaszolásra, a többi között az, hogy piaci vagy nem piaci alapúak legyenek a konstrukciók. Huber Esztertől azt is megtudtuk, hogy a Mehib árfolyam-biztosítási konstrukció kidolgozásán munkálkodik, melyet meglevő termékeihez illesztve, de önálló alkalmazásban is tervez a közeljövőben bevezetni. Az árfolyam-biztosítás nem új keletű konstrukció, a Mehib jogelődeinél már lehetőség volt árfolyam-biztosítást kötni. Az elmúlt években a csúszó leértékelés miatt azonban kiszámíthatóan gyengült a forint, ezért nem is volt szükség árfolyam-kockázati termékre. A Mehib az exportőrök jelenlegi igényeihez igazított konstrukció kidolgozásán gondolkodik, olyanban, amely a nemzetközi szabályoknak megfelel, és fő vonalaiban tükrözi is azt, és lehetőleg nem igényel extra forrásokat. Ennek megfelelően a konstrukció lényege, hogy forint erősödése esetén az ebből fakadó exportőri veszteséget megtéríti a biztosító, ám ha gyengül, akkor az ebből származó részleges nyereségbefizetésből a költségvetés részben kompenzálhatná a veszteségtérítéseket -- magyarázta a biztosító elképzelését Huber Eszter.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csaknem minden tagvállalatát kedvezőtlenül érinti a sávszélesítés -- mondta Ungvárszki Ágnes, a szövetség közgazdasági igazgatója. Az már most látszik, hogy azon cégek, amelyeknél magas a kivitel aránya, könnyen csődbe kerülhetnek. Az igazgató szerint a sávszélesítés előtt meg kellett volna kérdezni a munkáltató érdekképviseleteket a várható hatásokról. A bekövetkezett problémákat előre lehetett látni, és számítások nélkül hiba volt meghozni ezt az intézkedést az üzleti év közepén -- tette hozzá. Ráadásul a cégeknek nem volt idejük felkészülni, az egész évre szóló szállítási szerződéseket ugyanis még az év elején megkötik. Elsősorban a magyar tulajdonú vállalatok vannak bajban.
Bár az exportőröket megsegítő, most készülő javaslatcsomag megmenti az érintett cégeket a felszámolástól, végső megoldást azonban ez nem jelent -- hangsúlyozta Ungvárszki Ágnes. Hozzátette: sürgősen lépni kell, és igen fontos, hogy a vállalkozások képviselőit bevonják a munkába. Az MGYOSZ szerint normatív módon kellene segíteni.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (VOSZ) tartozó tagvállalatoknak több mint a felét érinti kedvezőtlenül a sávszélesítés -- mondta a Világgazdaságnak Bartha Ferenc, a szövetség makroügyekért felelős társelnöke. A VOSZ-nál elfogadhatatlannak tartják a további szélesítést. Bartha szerint csak a megfelelő árfolyam-politikával lehet segíteni a bajba jutott cégeken.
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségéhez (Kisosz) tartozó tagvállalatoknak csak kis részét érinti a sávszélesítés.
Magyarország exportja tavaly meghaladta a 28 milliárd dollárt, amelynek többségét multinacionális cégek adják, s őket nem igazán izgatja a forinterősödés miatti probléma -- véli Aranyi István, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség főtitkára. Ám nagyon súlyosan érinti a jelenlegi helyzet a hagyományos magyar exportcégeket, különösen a kis- és középvállalatokat.
Megítélése szerint a kérdés az, hogy kormány milyen mértékű, formájú és meddig tartó kompenzációt ad. A szövetségnek az a véleménye, hogy a kormány beavatkozása mindenképpen szükséges. Remélem, hogy megfelelő megoldást dolgoznak ki, és nem lehetetlenítenek el több ezer kis- és középvállalkozót -- fogalmazott Aranyi.
Nagyon fontos érdek, hogy a vállalatok exportkedve ne menjen el -- hangoztatta Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója. Gyors segítségként egyfajta intervenciós alap létrehozásáról lehetne szó -- mondta. Meg kell vizsgálni, hogy az valóban a veszteséget fedezze. Kívánatosnak nevezte ráébreszteni a vállalatokat arra, hogy a forinterősödés most már az exportkockázatok között szerepel. Foglalkozni kell azzal, hogy milyen eszközök vannak a kockázatok kivédésére (határidős ügyletek, exportbiztosítás) -- az elmúlt időszakban kiszámítható volt, hogy milyen irányban változik az árfolyam.
Farkas István, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének főtitkára szerint nem annak kellene lennie az alapelvnek, hogy a kkv-ket kell megsegíteni, hanem vállalatmérettől függetlenül azt kell megvizsgálni, kire hatott kedvezőlenül az intézkedés. Tehát nem a rossz gazdálkodást kell kompenzálni, hanem az árfolyamváltozás hatását. A Magosz szerint nem jelentene megoldást a kereskedelemfejlesztési alap növelése, amely következtében a kiállításokra több cég, nagyobb költségkerettel utazhatna.
A Magyar Műanyagipari Szövetség a cégek első félévi eredményének ismeretében készíti elemzését a forint erősödésének hatásáról -- mondta lapunknak Wappel Kálmán főtitkár. A magyar alapanyagot felhasználó feldolgozó cégek attól tartanak, hogy a sávszélesítés a 280 milliárd forintosra tehető piac nyereségének felét elviheti.
Örömmel venné az export támogatását Medgyessy Ildikó, a Magyar Ruhagyártók Egyesülésének elnöke. A kompenzációra azért is szükség lenne, mert a ruhaipari cégek önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.
Az acélipari termékek exportjának támogatása már sok évvel ezelőtt megszűnt -- közölték a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésnél. Esetleges újbóli felélesztését nem nézné jó szemmel az Európai Unió, márpedig az ágazat kivitelének döntő része oda irányul.
A tartósítóipari ágazatok képviselői közül több együtt fordult az agrártárcához az exportot segítő kedvezményes hitelért -- mondta Cseh László, a hűtőipari szervezet elnöke. Az alacsony húsáraktól szenvedő feldolgozók a hazai tőkehúsok árát egy a szaktárcával történt megállapodás értelmében átmenetileg nem emelhetik. Különösen a kis- és közepes vágóhidak helyzete romlott, mert ők nem exportálnak, így elesnek a támogatástól. Mint a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál megtudtuk: ezzel az üggyel is foglalkozik elnökségük július 11-i ülése.