Vizsgálták az ellenőrzést
A költségvetési intézmények harmadát magas kockázati besorolásúnak minősítette az Állami Számvevőszék, a belső ellenőrzési mechanizmusok felmérése és működése alapján készített vizsgálata során. Alacsony kockázati besorolást mindössze a költségvetési intézmények 17,5 százaléka érdemelt ki.
A honvédelmi tárca fennhatósága alá tartozó 157 intézmény között nem találni alacsony kockázati besorolásút, mint ahogyan az Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt is éppen csak mutatóban akad. Nem jobb a helyzet az igazságügyi és a sporttárcánál sem, ahol a felügyeletükbe tartozó intézményeknek kevesebb mint 10 százaléka érdemelt alacsony kockázatú minősítést. Arányaiban a Belügyminisztérium helyzete is elszomorító: 32 intézménye között csak 2 alacsony kockázati besorolású van. A Belügyminisztérium önállóan gazdálkodó intézményeinek egyébként 47 százaléka magas, és mindössze 6 százaléka kapott az ÁSZ-tól alacsony kockázatú minősítést a beszámolók megalapozottságának ellenőrzése szempontjából. Megemlítik a számvevők, hogy 1999-ben csak átfogó ellenőrzésekhez készítettek programot a BM-revizorok, a témát és az utóellenőrzések programját szabálytalanul a megbízólevél tartalmazta. Fejezeten belüli (belső) ellenőrzést a célelőirányzatokra vonatkozóan nem végeztek az említett időszakban.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban másféle hiányosságokra mutat rá a jelentés. A revizori osztály munkáját 6 nyugdíjas szakember is segítette, ők azonban nem a foglalkoztató szervezet állományába, hanem a tárca költségvetési irodájához tartoztak, megteremtve ezzel az összeférhetetlenségből eredő kockázatot. A revizori osztály munkájával kapcsolatban megjegyzi a dokumentum, hogy a személyi feltételek nem tették lehetővé a fejezeti költségvetési beszámolóját nagymértékben meghatározó intézményi beszámolók megbízhatóságának ellenőrzését. Ugyanezt egyébként a Környezetvédelmi Minisztérium esetében is megemlíti a szervezet.
Érdekesség, hogy az Oktatási Minisztérium intézményei közül a legmagasabb kockázati besorolást két felsőoktatási intézmény, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kapta. Náluk a belső kontrollmechanizmusok nem megfelelő működését minősítették fokozott kockázatúnak.
