A bankjegyek forgalomba kerülése előtt 123 nappal fedte fel az ECB, milyen biztonsági megoldásokkal védik az eurót a hamisítás ellen. Az arcképek helyett fiktív építészeti alkotásokkal díszített hét bankjegyen -- az 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 euróson -- hologramokat, vízjeleket, biztonsági fémszálakat, speciális tintával nyomtatott jeleket és gépek által azonosítható jellemzőket helyeztek el a másolás elleni védelem érdekében. Az érméket szeptember 23-án, Liége-ben mutatja be Didier Reynders belga pénzügyminiszter, a nagyközönség december 15-től vásárolhatja meg a fémpénzsorozatot tartalmazó csomagot -- írja a Financial Times. A pénzügyi szektor szereplői számára szeptember 1-jén veszi kezdetét a bankjegyek és érmék szétosztása, a következő hetekben ezekből 14,5 millió, illetve 50 millió darabot terítenek.
Az ECB felvilágosító kampányának legintenzívebb részét 2001 utolsó hónapjaira korlátozta. "Az euró -- a mi pénzünk" szlogennel operáló, 10 nyelven futó reklámhadjárat 80 millió eurójába kerül az ECB-nek -- tudósít a Reuters.
A német üzleti élet több szereplője szerint azonban a felvilágosító kampány elkésett. Az IBM egy felmérésének tanulsága szerint néhány hónappal az euróbankjegyek startja előtt német partnereik 30 százaléka csak a nemzeti fizetőeszközben bonyolítja üzleteit, a megfelelő arány Francia- és Olaszországban "csak" 20 százalék.
A valutacsere inflációs hatása elhanyagolható -- vélekedett Duisenberg a sajtótájékoztatón. Egyes elemzők szerint azonban az önkényes felfelé kerekítések mellett az árakat az is felfelé hajthatja majd, hogy a váltás költségeit a vállalatok igyekeznek a fogyasztókra hárítani.
A közelgő valutacsere következményeként érezhetően csökkent a nagy címletű bankjegyek forgalma, a monetáris unió polgárai a matracokban tárolt megtakarításaikat is bankba teszik, vagy elköltik. Ennek számlájára írják a Costa Brava ingatlanpiacán tapasztalt élénkülést is -- írja a Le Monde. Egyelőre megoldatlan viszont az eurózóna határain kívül lévő, főleg német márkában tárolt megtakarítások átváltásának problémája -- a német készpénzállomány 30-40 százaléka található külföldön, főként a volt Jugoszláviában.