Aggasztó mértékű, 67 százalékos profitcsökkenést mutatott ki az amerikai üzleti körök vezető lapja az idei második negyedben, a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. Az idén január--márciusban még csak 46 százalékos romlást tükrözött a megfelelő adat, amit egy 1700 cégre kiterjedő felmérés alapján számítanak.
Hasonló, bár tompítottabb formában tükrözik ugyanezt a helyzetet az S&P 500-as listáján szereplő cégek beszámolói, amelyek szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyereségek 17 százalékkal csökkentek az idei április--júniusi időszakban és 6,9 százalékkal az első negyedév során. Az irányzatban az az ijesztő, hogy 1991 óta nem volt két egymást követő, profitcsökkenéssel jellemezhető negyedév. A lap megszólaltat egy elemzőt, aki szerint 1969 óta minden, hasonló mértékű nyereségcsökkenéshez egyidejű vagy későbbi recesszió kapcsolódott, e szerint a nyereség mostani hanyatlása is vezeti a gazdaságot a recesszióba, nem pedig követi azt oda.
A kiterjedt mintában jelentkező átlagos profitcsökkenés meglehetősen nagy, ágazatonkénti szóródást takar. A lassulás által különösen keményen sújtott technológiai szektorban nemcsak mérséklődött a nyereség, hanem hatalmas összesített veszteségek képződtek.
A profitolvadás trendjét részint a kilencvenes évek második felében tapasztalt beruházási boomra vezetik vissza, ami az egész technológiai szektorban óriási többletkapacitásokat eredményezett. Ezeket a kapacitásokat tavaly júniusban még 90 százalékban használták ki, az idei év közepén viszont már csak 67,5 százalékban. Ennél nagyobb hanyatlásra 1982 óta nem volt példa.
További probléma, hogy az utóbbi néhány évben jelentkező munkaerőhiány miatt a vállalatok egy ideig nem akartak megválni a később csak nehezen pótolható foglalkoztatottaktól, ami azt jelentette, hogy a kereslet lanyhulására csak mintegy négy hónapos késéssel reagáltak, megfelelő, elbocsátásos költségcsökkentéssel. A Bloomberg a technológiai szektor mellett a légitársaságok nyereségességét látja elsősorban veszélyben.
A nyereségességi viszonyok javulására a Wall Street Journal csak két alágazatban tapasztalt példát. Az egyik az energiaipar, amely az időnkénti hiánypszichózisnak és a korábban gyorsan emelkedő áraknak köszönhetően jelentősen javította profitabilitását. A másik területet az egészségügyi szolgáltatásokra szakosodott vállalatok jelentik, amelyeknél emelkedett a nyereség.