Főleg bevándorlókkal nő az EU lakossága

Az Európai Unió lakossága 2001. január 1-jén 377,0 millió volt, kevesebb, mint a 1273 milliós Kína és az 1030 milliós India népessége, de több a 281,4 milliós Egyesült Állalmokénál. 2000-ben a növekedés 1 053 000 volt, azaz 2,8 ezrelék, az előző évben pedig 2,7 ezrelék. A növekedési ráta csekély emelkedése a természetes szaporodásnak köszönhető. A bevándorlás, amely a népesség növekedésének fő tényezője, kissé csökkent az előző évhez képest: 680 ezerre 735 ezerről. A szaporodási ráta javulása a halálozási arány csökkenésének, illetve az ezzel összefüggő várható élettartam növekedésének köszönhető -- közli az EU statisztikai hivatala.
A lakosság minden tagállamban nőtt 2000-ben: a legkisebb ütemben Németországban, 0,4 ezrelékkel és Spanyolországban, 1,2 ezrelékkel; a leggyorsabban Luxemburgban (12,8 ezrelék) és Írországban (11,8 ezrelék). A legtöbb tagállamban ez a pozitív nettó migrációnak volt az eredménye, de a természetes szaporodás volt a fő tényező Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában és Finnországban. A természetes szaporodás negatív volt Németországban; kisebb mértékben Olaszországban, Svédországban és Görögországban.
A világ népessége, 2000-ben, 75 millióval nőtt, de ennek csak egy százaléka jut az EU-ra. India 15,6 ezrelékes népességnövekedésével 21 százalékkal járult hozzá a világ népességének növekedéséhez, Kína -- a maga 9 ezrelékes rátájával -- 15 százalékkal részesedett az össznövekményből. Az Egyesült Államok lakosága is 9 ezrelékkel nőtt, háromszor gyorsabban, mint az EU-é. Japán lakossága nagyjából stagnált (1,8 ezrelék), míg Oroszországé 5,2 ezrelékkel csökkent. Az EU tagjelöltjei közül a legnagyobb mértékben Lettország (5,8 ezrelékkel) és Bulgária (5,1 ezrelékkel) lakossága csökkent, míg a legtöbbel Törökország (14,5 ezrelék), Málta (6,8 ezrelék) és Ciprus (5,9 ezrelék) lakossága nőtt.
A legszembetűnőbb demográfiai változás a csecsemőhalandóság csökkenése. Ez az irányzat folytatódott a legtöbb tagállamban. Az EU átlaga, 2000-ben, az élve születések 4,9 ezreléke volt, míg 1999-ben 5 ezreléke, 1980-ban 12,4 és 1960-ban 34,5 ezreléke. A legkisebb ez a mutató a tagállamok körében Svédországé, 3 ezrelék; a legtöbb Görögországé, 6,1 ezrelék. A tagjelöltek körében a szélső értékek a cseh 4,1 és a román 18,6 ezrelék.
A halálozási arány csökkenése következtében nő a várható életkor. Az Európai Unióban, 2000-ben született fiúk körülbelül 75 évre számíthatnak, a lányok több mint 81 évre, mindegyik kicsit többre az amerikaiaknál. Az európai adat 4,5, illetve 4 évvel több, mint 1980-ban volt. A nagyobb országok közül ezek a mutatók csak Japánban jobbak: 77,4 és 84,8. A japán mutatókat csak a svédek érik el.
Magyarországon a 2000-ben született fiúk esetében 67 év, a lányoknál pedig 76 év a várható élettartam, azaz az uniós országokhoz viszonyítva a férfiak 8-10, a nők 4-8 évvel élnek rövidebb ideig -- felelte lapunk érdeklődésére Gárdos Éva. A Központi Statisztikai Hivatal népesedési főosztályának vezetője elmondta: tavaly lényegesen alacsonyabb mértékű volt a népesség természetes fogyása, mint egy évvel korábban. Ezt a születésszám 3 ezer fővel -- azaz 3 százalékkal -- történő emelkedése és a halálozások 7600 fővel történő csökkenése -- azaz 5 százalékos javulása -- magyarázza. A halálozások kedvező alakulása arra is visszavezethető, hogy tavaly elmaradt az influenzajárvány, ami egyébként az idős korúak közt sok áldozatot szed -- magyarázta Gárdos Éva.
A bevándorlásokkal kapcsolatban a főosztályvezető elmondta: a Magyarországon tartózkodó 150 ezer külföldi 81 százaléka aktív korú. Ha ők a végleges letelepedést választják, akkor a népességszám alakulását pozitívan befolyásolhatják.
Az idei év első öt hónapjában a halálozások 9 százalékkal csökkentek, az élve szülések pedig 1 százalékkal emelkedtek -- ismertette a legfrissebb adatokat Gárdos Éva. A tavalyi egész évi 6 százalékos emelkedés után az idén január és május közt 13 százalékkal kevesebb pár kötött házasságot, mint az előző év azonos időszakában. Ezek az adatok még nem jeleznek pontos tendenciát. Egyelőre ezért sem lehet megállapítani, hogy a kormányzati családpolitika hogyan befolyásolja a népességszám alakulását -- vélekedett.