A héten több különös jelentőségű adat is napvilágot lát, amelyekkel -- legalábbis gazdaságstatisztikai szempontból -- nagyjából lezárul az első fél év. Sőt, holnap már a júliusi fogyasztói árakról számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek erősen meghatározzák majd, hogy mekkora dezinfláció várható az esztendő második felében. Az elemzők többsége jelentős árindexcsökkenést vár, akár 9 százalék körüli szintre is mérséklődhet a drágulás üteme. Amennyiben valóban kedvező szám jelenik meg, az sem elképzelhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank még a nyár végéig kamatcsökkentésre szánja el magát. (A monetáris tanács következő ülése jövő hét hétfőn lesz, de a kamatdöntések időpontja akár el is térhet ettől.)
A szerdán megjelenő részletes júniusi ipari adatokból remélhetőleg kiderül, hogy mi áll a kiábrándítóan rossz júniusi számok mögött. Elemzők azt sejtik, hogy a belföldi eladások további stagnálása mellett az exportértékesítés is visszaesett, igaz, ez a fizetési mérleg adatokon nem látszik. (a külkereskedelmi mérlegről szóló cikkünk ezen az oldalon.)
Csütörtökön az első fél év kereseti statisztikáját teszi közzé a KSH. Ebben feltehetően továbbra is magas reálbér-kiáramlásról számol majd be a hivatal. A tavalyinál bizonyára némileg magasabb keresetnövekedés mértékét azonban a statisztika (a minimálbér-emelés torzító hatása következtében) erősen túlbecsüli, így a számokkal óvatosan kell bánni.
A hét utolsó munkanapján az építőipar adatai jelennek meg. Az ipar többi ágazatával ellentétben itt kifejezetten kellemes meglepetést okoztak a májusi számok, amelyek soha nem látott dinamikus növekedésről számoltak be. Ráadásul a bővülés szerkezete a konjunktúra folytatódását ígéri. Amennyiben a korábbihoz hasonló mértékű fellendülés fog a számokban tükröződni, még az is elképzelhető, hogy a második negyedévben az építőipar bővülése meghaladja a nélküle számított ipari dinamikát. Erre már több éve nem volt példa.