A Magyar Orvosi Kamara benyújtotta beadványát az Alkotmánybíróságnak a doktorokat diszkrimináló ügyeleti szabályozás miatt -- mondta a Világgazdaságnak Gyenes Géza főtitkár. Az orvosoknak ugyanis kevés az egészségügyi miniszter együttérzése, a taláros testület jogi állásfoglalását kérik a júliustól hatályos új munka törvénykönyve ágazatra vonatkozó rendeletéről.
Mikola István lapunknak úgy fogalmazott: szükséghelyzetben hozta a törvénynél szigorúbb ágazati szabályozást. Ugyanis ha a munka törvénykönyve szerint túlóráznának az orvosok, a hónap első hetében kimerítenék a havonta végezhető munkaidőt, s ellátatlanul maradnának a betegek.
Az új törvény azért lenne előnyös az egészségügyi dolgozóknak, mert a túlmunka beleszámít a szolgálati időbe, az érte járó díj pedig a nyugdíjalapba. Ám az ágazati szabályozás hátrányosan érinti őket, mert a szaktárca spekulatív módon határozta meg a túlmunka idejét, s nem garantálta a pihenési időt sem. Például a 16 órás hétköznapi ügyeletért csak 4 túlóra számolható el, a pihenőnapon végzett 24 órás után pedig 6 óra. Pedig a betegség előre nem programozható, így az orvosnak állandó készenlétben kell lennie. A 24 órás kórházi tartózkodás után pedig kénytelen megkezdeni az újabb 8 órás munkáját, ami a MOK szerint már a betegellátást is veszélyeztetheti.
Gyenes Géza összesítése szerint egy 30-35 évig dolgozó doktor szolgálati ideje az ügyeletekkel 50 évi munkavégzésnek számít. Ennek ellenére többségük nem zárkózik el a túlmunkától, de ragaszkodik annak elismeréséhez. Az évi forrásigény 6-7 milliárd forint.
Mikola István azonban elfogadott költségvetés közben vette át az egészségügyi tárca irányítását, több pénzre csak a központi költségvetés többletbevételéből számíthat. Kérdés azonban, a minisztereknek fontos-e annyira az orvostársadalom, hogy elismerjék a tényleges munkájuk értéken való megfizetését.
Az egészségügyi miniszter lapunknak azt is elmondta: néhány gyógyintézményben a három műszak bevezetésével próbálkoznak. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főigazgatója szerint a terv nem irreális, ám a három műszakos munkarendben a jelenlegi 54 műtéti szakmában dolgozó orvos mellé további 10 doktor kellene.
Mikola elképzelhetőnek tartja az orvoslétszám bővítését, ám úgy gondolja: azt a gyógyítókapacitások felülvizsgálatának és a mostanitól lényegesen jobban szervezett munka bevezetésének kell megelőznie. Az orvostúlterhelés a rossz munkaszervezésből is fakad -- állítja.
A MOK ennél gyorsabb megoldást javasol. Az ősszel a parlament elé kerülő, s többek között az orvosok jogállásáról is rendelkező törvényben -- ez most van tárcakörözésen -- kellene szabályozni az orvosi ügyelet kérdését is. Nem az érte járó fizetséget, az alku kérdése, hanem a doktor túlmunkával kapcsolatos jogát és kötelezettségét -- mondta Gyenes. Fontos lenne, ha a törvény lehetővé tenné, hogy a közérdekű feladatot végző doktorok szellemi szabadfoglalkozású státust kapjanak. Önállóan, de a kamara ajánlása alapján, megfelelő díjazás fejében szerződjenek a kórházakkal és az egészségpénztárral. A főtitkár szerint -- az ügyvédekéhez hasonlóan -- a munka törvénykönyvétől eltérően kell szabályozni az orvosok jogállását. Hozzátette még: az államnak felelőssége van a betegellátásban, amihez azonban a tárgyi feltételek mellett a humán erőforrást is biztosítani kell.