A Magyar Orvosi Kamara benyújtotta beadványát az Alkotmánybíróságnak a doktorokat diszkrimináló ügyeleti szabályozás miatt -- mondta a Világgazdaságnak Gyenes Géza főtitkár. Az orvosoknak ugyanis kevés az egészségügyi miniszter együttérzése, a taláros testület jogi állásfoglalását kérik a júliustól hatályos új munka törvénykönyve ágazatra vonatkozó rendeletéről.
Mikola István lapunknak úgy fogalmazott: szükséghelyzetben hozta a törvénynél szigorúbb ágazati szabályozást. Ugyanis ha a munka törvénykönyve szerint túlóráznának az orvosok, a hónap első hetében kimerítenék a havonta végezhető munkaidőt, s ellátatlanul maradnának a betegek.
Az új törvény azért lenne előnyös az egészségügyi dolgozóknak, mert a túlmunka beleszámít a szolgálati időbe, az érte járó díj pedig a nyugdíjalapba. Ám az ágazati szabályozás hátrányosan érinti őket, mert a szaktárca spekulatív módon határozta meg a túlmunka idejét, s nem garantálta a pihenési időt sem. Például a 16 órás hétköznapi ügyeletért csak 4 túlóra számolható el, a pihenőnapon végzett 24 órás után pedig 6 óra. Pedig a betegség előre nem programozható, így az orvosnak állandó készenlétben kell lennie. A 24 órás kórházi tartózkodás után pedig kénytelen megkezdeni az újabb 8 órás munkáját, ami a MOK szerint már a betegellátást is veszélyeztetheti.
Gyenes Géza összesítése szerint egy 30-35 évig dolgozó doktor szolgálati ideje az ügyeletekkel 50 évi munkavégzésnek számít. Ennek ellenére többségük nem zárkózik el a túlmunkától, de ragaszkodik annak elismeréséhez. Az évi forrásigény 6-7 milliárd forint.
Mikola István azonban elfogadott költségvetés közben vette át az egészségügyi tárca irányítását, több pénzre csak a központi költségvetés többletbevételéből számíthat. Kérdés azonban, a minisztereknek fontos-e annyira az orvostársadalom, hogy elismerjék a tényleges munkájuk értéken való megfizetését.
Az egészségügyi miniszter lapunknak azt is elmondta: néhány gyógyintézményben a három műszak bevezetésével próbálkoznak. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főigazgatója szerint a terv nem irreális, ám a három műszakos munkarendben a jelenlegi 54 műtéti szakmában dolgozó orvos mellé további 10 doktor kellene.
Mikola elképzelhetőnek tartja az orvoslétszám bővítését, ám úgy gondolja: azt a gyógyítókapacitások felülvizsgálatának és a mostanitól lényegesen jobban szervezett munka bevezetésének kell megelőznie. Az orvostúlterhelés a rossz munkaszervezésből is fakad -- állítja.
A MOK ennél gyorsabb megoldást javasol. Az ősszel a parlament elé kerülő, s többek között az orvosok jogállásáról is rendelkező törvényben -- ez most van tárcakörözésen -- kellene szabályozni az orvosi ügyelet kérdését is. Nem az érte járó fizetséget, az alku kérdése, hanem a doktor túlmunkával kapcsolatos jogát és kötelezettségét -- mondta Gyenes. Fontos lenne, ha a törvény lehetővé tenné, hogy a közérdekű feladatot végző doktorok szellemi szabadfoglalkozású státust kapjanak. Önállóan, de a kamara ajánlása alapján, megfelelő díjazás fejében szerződjenek a kórházakkal és az egészségpénztárral. A főtitkár szerint -- az ügyvédekéhez hasonlóan -- a munka törvénykönyvétől eltérően kell szabályozni az orvosok jogállását. Hozzátette még: az államnak felelőssége van a betegellátásban, amihez azonban a tárgyi feltételek mellett a humán erőforrást is biztosítani kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.