Magyarország a következő öt év várható üzleti környezetére kapott osztályzata alapján már közelebb áll az egy hellyel előtte található Japánhoz, mint az egyetlen EU-tagként hátrább rangsorolt Görögországhoz. Míg e két ország pontszáma a tavaszi felmérés óta stagnált, Magyarország kismértékben javított osztályzatán .
Némileg kedvezőbb pontszámot értek el más rendszerváltó államok is az EIU tízes skáláján. A májusi osztályzatához képest a térségben különösen a sereghajtók közé tartozó Bulgária és Románia javított sokat. Ezzel együtt is a következő öt évben a várhatóan legnagyobb fejlődést mutató kelet-európai régió átlagos osztályzata alapján a közepes kategóriába tartoznak, igaz, ez előrelépés az 1996--2000 közötti időszakra kapott "szegényes" minősítéshez képest. "Jó" osztályzattal csak a négy visegrádi ország büszkélkedhet a térségben.
A listavezető Hollandia elsősorban a politikai stabilitás, a külföldi befektetéseket bátorító politika, a liberális kereskedelmi rezsim és a különböző finanszírozási forrásokhoz való jó hozzáférés okán lehet a legjobb hely az üzletelésre a következő fél évtizedben. A rövid távú nehézségek ellenére az Egyesült Államok őrzi második helyét, míg Nagy-Britannia a magánvállalkozásokkal és a külföldi tőkével kapcsolatos politikája, valamint az ország kedvező finanszírozási helyzete miatt jöhetett fel a dobogó harmadik fokára.



Az EIU szerint a világ valamennyi régiójában javul majd az üzleti környezet a következő öt évben az elmúlt fél évtizedhez képest. A legkisebb változás Észak-Amerikában várható, ennek legfontosabb oka azonban nem a jelenlegi lassulás, hanem az, hogy nehezen fejleszthetők tovább az eddig elért kiváló eredmények.
Valamelyest felzárkózhat a tengerentúlhoz Nyugat-Európa, ahol a monetáris unió megteremtése közben javult az államháztartások helyzete, s csökkent az infláció, és a növekvő makrogazdasági stabilitást a dereguláció irányába tett lépések kísérték. Különösen a versenypolitika fejlődése és a folytatódó technológiai váltás teszi vonzó üzleti tereppé Európát.
Még nagyobb fejlődést vár az EIU a feltörekvő régiókban. A Kelet-Európát megelőző ázsiai és latin-amerikai térség, valamint a sereghajtó Közel-Kelet és Afrika azonban egyaránt a kelet-európaitól elmaradó javulásra számíthat.
Az EIU tíz kategóriában összesen 70 mutató vonatkozásában osztályozza az üzletvitelt segítő vagy hátráltató tényezőket, majd ezek súlyozott átlagolásával határozza meg az egyes országok 1 és 10 közötti pontszámát. A felmérés a világ 60 országára terjed ki.
Magyarországon a 2001--2005 közötti politikai környezetet jellemző pontszámok csaknem változatlanok az 1996--2000 közötti időszak értékeléséhez képest; az EIU az átláthatóság javulására számít. A makrogazdasági klímát javítja az árfolyamrendszer változása, negatívum viszont a folyó fizetési mérleghiány várható növekedése. Magyarországnak a világkereskedelemből való piaci részesedése annak ellenére tovább növekedhet az EIU értékelése alapján, hogy az exportbővülés üteme némileg lassul a brit kutatók szerint. Továbbra is gyenge pontja a magyar üzleti környezetnek a magas áfa és a jelentős tb-járulék. Javulásra számít viszont az EIU a tulajdonjogok, ezen belül is a szellemi tulajdon védelmében. Jelentős infrastruktúra-fejlesztést is vár a brit intézet a távközlés és az úthálózat terén egyaránt.