A tudományos együttműködés terén Magyarország már 2003-ban csatlakozhat

Az európai kutatási térség megteremtésére irányuló erőfeszítések egyik célja a "kritikus tömeget" gyakran el nem érő, elszigetelt, elsősorban nemzeti szinten folytatott kutatások integrációja. Jelenleg a kontinensen k+f-re fordított kiadásoknak csak mintegy 5 százalékát költik el uniós szinten -- nyilatkozta lapunknak Siegler András, az oktatási miniszter főtanácsadója.
A hatalmas projektek gyakran kisebb programokra szakadnak, a magyar műhelyeknek elsősorban a másodlagos pályázatokon lehetnek jó esélyei. Csakhogy az eredmények hasznosulása szempontjából sokkal jobb a "kemény magban" dolgozni, e téren Magyarország érdekei más, kisebb államokéval egybeesnek -- mondta Siegler. Az Európai Bizottság szeptemberben kiadott szabályzati javaslata szerint az új keretprogramban akár csupa, a tagokkal egyenlőnek tekintett tagjelölt is alakíthat projektkonzorciumot.
A 2003--2006 közötti időszakra szóló keretterv két részből áll, az egyik a római szerződésre épülő, 16,475 milliárd eurós közösségi kutatási keretprogram, a másik pedig az Euratom-egyezmény alapján megszervezett, 1,230 milliárd eurós program. Mint a főtanácsadó jelezte, a legnagyobb újdonságot az jelenti, hogy a tematikus prioritások a kiemelt tudományterületek néhány -- nagy erőforrás-koncentrációt igénylő -- problémájára összpontosulnak.
Az új keretterv a finanszírozás terén is újításokat hoz. A "kiválósági hálózatoknak" nyújtott, termékeredményt meg nem követelő támogatással az unió a számos egyetem és kutatóintézet erőit egyesítő tudományos munkát kívánja segíteni. Az "integrált projektek" kedvezményezésének célja a tudományos élet és az ipar közötti együttműködés bátorítása konkrét termékek létrehozása érdekében. A harmadik eszköz a római szerződés 169. cikkelye alapján a nemzeti k+f programokba illeszkedő, de több tagállam együttműködésével megvalósuló kutatások koordinációs költségeihez jelentene hozzájárulást.
Magyarországnak nem kell forráscsökkenéstől tartania -- értékelte a tervezetet a főtanácsadó, jelezve egyúttal, hogy az EU-csatlakozás e téren is elsődleges anyagi érdekünk, a belépés után ugyanis megszűnik az ország külön e célra teljesített befizetési kötelezettsége.
A terv szerint az unió több mint kétszeresére növelné sikeres mobilitási programjának költségvetését. A kutatók Európán belüli mozgásának elősegítése mellett a részprogram célja az is, hogy tudósokat vonzzon -- vagy hívjon haza -- az öreg kontinensre a világ minden részéből.
Philippe Busquin, a kutatásért felelős biztos a program hét tematikai prioritása közül "tudományos és ipari forradalmat" jelentőnek nevezte a gén-, illetve a nanotechnológiát -- írta az Agence Europe. Főszerepet kap az információs társadalom technológiáinak kutatása is. Bár a közlekedési és az energiaszektor a tervek szerint elvesztené privilegizált helyzetét, ez azonban nem jelenti a finanszírozás elapadását, hiszen a fenntartható fejlődés vagy a nanotechnológia területén végzett kutatások egy részének eredményeiből éppen ezek az ágazatok profitálhatnak.
Nem tematikus prioritásként került a programba a közösségi politikák tudományos és technológiai eszközökkel történő kiszolgálására irányuló erőfeszítések, illetve a nem kiszámítható módon a tudomány határain felmerülő problémák megoldásának finanszírozása.
Magyarország célja, hogy az első területen a tervek szerint nem kiemelten kezelt bővítési politika is prioritást kapjon -- hangsúlyozta a főtanácsadó. Hazánk előtt több téma részterületein is jó perspektíva nyílik: az élelmiszer-biztonság kérdéséhez jelentős gazdasági érdekeink fűződnek, és számos kiváló magyar szakember dolgozik például a mesterséges intelligencia vagy a szenzorika nanotechnológiáinak kutatásában -- mondta Siegler.
A belga elnökség célja, hogy a tagállamok december 10-ig közös álláspontot alakítsanak ki a program minden részletkérdésével kapcsolatban -- tudósít az Agence Europe. Így lehetne ugyanis elérni, hogy a 2002 végén lejáró ötödik keretprogramot csúszás nélkül kövesse a hatodik. A tagállamok és az Európai Parlament véleménye azonban ma még több ponton különbözik az Európai Bizottságétól. Többek között vita folyik arról, milyen egyéb témáknak kellene még prioritást kapniuk.
Magyarország többek között a közlekedés és az agrárium témájának előtérbe helyezésében érdekelt, ezek háttérbe szorulását a bizottság és a tanács mellé rendelt tudományos és műszaki kutatási bizottság (CREST) is kifogásolta -- mondta el a főtanácsadó, jelezve, hogy az év eleje óta a tagjelöltek is képviseltetik magukat a CREST-ben. A tagállamok a hatalmas integrált kutatási programok projektmenedzsmentjének decentralizálása miatt is aggódnak. Nem tisztázott a váltás sem a régi és az új finanszírozási formák között -- az illetékes német miniszter javaslata szerint az átmeneti időszakban a támogatások kétharmadát továbbra is a hagyományos sémák szerint kellene folyósítani.
Sokan attól is tartanak, hogy a deklarált cél, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozásból való részesedésének 10-ről 15 százalékra emelése ellenére éppen a kisebb cégek és kutatóhelyek számára nehezedik a bekapcsolódás az egyre grandiózusabb kutatásokba. A főtanácsadó elmondta, hogy több hazai pályázati lehetőséggel is igyekszik segíteni a kkv-k tevékenységét az oktatási tárca, így például a Tech-Start program kezdő vállalkozások technológiaintenzív kutatásait, az Integrátor program pedig a nagyipar számára magas hozzáadott értékű termékeket beszállító kkv-kat támogatja.