Az EU szabad kezet ad Amerikának

Az EU legfelsőbb szintű politikai vezetése péntek esti brüsszeli csúcstalálkozóján a minden korábbinál határozottabb hangvételű kiállást választotta a terrorizmus elítélésében és a szükségesnek ítélt válaszlépések támogatásában, miközben teret hagytak az egyéni értelmezéseknek is. A gazdasági-pénzügyi vezetés mindeközben "idegnyugtató" nyilatkozatokkal és döntésekkel igyekezett csitítani a piaci hangulatot, külön is kiemelt figyelmet szentelve a légi közlekedés hirtelen nehézzé vált helyzetének.
A tizenötök terjedelmes közös nyilatkozatában az egyik legnagyobb meglepetést az a már-már fenntartás nélküli támogatás keltette, amellyel sokak szerint lényegében szabad kezet adtak a washingtoni vezetésnek katonai megtorló akciók megkezdésére. A behatároló tényezők felettébb általánosak: "Az ENSZ BT 1368. számú határozata alapján végrehajtott amerikai válaszlépés legitim" -- szögezi le egyebek között a tizenötök nyilatkozata.
A csúcson elnöklő Guy Verhofstadt belga kormányfő utóbb a záró sajtóértekezleten a Világgazdaság kérdésére magyarázatként még kifejtette: az ENSZ-határozat egyfelől, illetve annak kikötése másfelől, hogy minden katonai akciónak "célzottnak" kell lennie (tehát nem irányulhat általában polgári lakosság ellen), és csak olyan országot érinthet, amely terroristákat "bujtogat, támogat vagy bújtat", kellően meghatározza, hogy mi mindenre terjedhet ki az előzőekben leszögezett legitimitás.
Értesülések szerint elsősorban a semleges tagállamok körében kezdetben még így is voltak bizonyos fenntartások a megfogalmazással szemben. Jelentős részt éppen ennek is tudható be, hogy a nyilatkozat azon részét, amely eredetileg az "ilyen akciók EU-támogatásáról" szólt, utóbb a "tagállamok támogatására" módosították (megőrizve azt a már addig is létező kitételt, miszerint mindebből minden ország a "lehetőségeihez mérten" veszi majd ki a részét).
Jack Straw brit külügyminiszter mindenesetre sajtóértekezletén leszögezte: egyfelől ugyan elfogadott elv, hogy a válaszlépésnek "arányosnak" kell lennie, ám úgymond tekintettel a szeptember 11-i terroristatámadás okozta veszteségekre, ez az "arány tekintélyes" lehet. Az amerikai megtorlás legitimitásáról beszélt Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár is. Az előbbi azzal a megszorítással, hogy az "amerikaiak láthatóan meg vannak győződve" Afganisztánnak a felelősségéről, míg máshol ez talán ma még nem tűnik ennyire egyértelműnek. De -- tette hozzá -- az eddigi nyomozás eredményei az amerikai vélemény irányába látszanak vezetni.
A közös nyilatkozat több mint három sűrű oldalon taglalt, számos konkrét területet és intézkedést magában foglaló akciótervet is tartalmaz. Ezek egy része a közlekedési, valamint a bel- és igazságügyi miniszterek korábbi napokban tartott tanácsülésein elfogadott kezdeményezések felkarolását jelzik, de akad, ahol tovább is lépnek azoknál. Bel- és igazságügyi téren például nem csupán jóváhagyták az eddigi kiadatási gyakorlatot felváltani hivatott "európai körözés" leendő intézményét, hanem (december 7-ig) határidőt is szabtak a konkrét megvalósítási formák kidolgozására.
További fontos konkrétum az a törekvés, amely a terrorizmus finanszírozásának kíván gátat vetni, egyebek között a vonatkozó nemzetközi konvenciók elfogadásával, valamint a pénzmosással foglalkozó EU-irányelv hónapok óta húzódó -- most éppen tanácsi-parlamenti patthelyzetnek túszul esett -- módosítás mielőbbi szentesítésével.