Az idén visszaesnek a közvetlen tőkebefektetések a világban

A lendület már tavaly is kisebb volt a megszokottnál, de akkor még 18 százalékos bővülést produlálva 1300 milliárd dollárnyi közvetlen tőkebefektetés valósult meg a világon. Ez a dinamika azonban már csak fele volt az előző évek átlagos növekedési ütemének, és a világgazdasági folyamatok alapján az Unctad úgy véli, hogy az idén a befektetett tőke mennyisége is csökken.
A magyar gazdaság a "transznacionalizálódás" tekintetében egyértelműen a leginkább érintett országok közé tartozik. Az úgynevezett transznacionalizáltsági index alapján 8. a világon, és második helyen áll (Írország után) Európában. Ezt a mutatót a közvetlen tőkebefektetések beruházáshoz, illetve GDP-hez viszonyított arányából, a transznacionális vállalatoknál dolgozó munkaerőből és az általuk előállított hozzáadott értékből számítják.
A fentiek ellenére az utóbbi két évben Magyarország tőkevonzó képessége romlott -- mondta Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének főigazgatója. Ezt mutatja az is, hogy a térségbe áramló 27 milliárd dollárnyi külföldi tőkéből (a világon megvalósuló összes közvetlen befektetés 2,3 százaléka) Magyarország 8 százalékkal részesedik. Cseh- és Lengyelország 20 százalék feletti összeget tudhat magáénak. Figyelmeztető jel, hogy 1999 közepe óta a folyó fizetési mérleg hiányát ez a tőkebevonási forma már nem képes finanszírozni, így a magyar gazdaság devizában történő eladósodása lassan, de folyamatosan nő. Lemaradás tapasztalható az állományi adatokban is, hiszen a 90-es évek eleji vezető pozíciónkat már elvesztettük. Lengyel- és Csehországban már nagyobb külföldi tőkeállomány működik, mint Magyarországon.
Magyarország a külföldi tőkebevonás új korszakába lépett, hiszen a privatizáció leálltával más forrásból kell biztosítani az évi 2-3 milliárd dollárnyi nettó tőkebeáramlást -- mondta Inotai. A zöldmezős beruházások és a profit újrabefektetése erre már nehezen elegendő, főleg úgy, hogy ma már Magyarországon nem csupán a tőkebeáramlás, hanem a -kivitel is egyre jellemzőbb. Ráadásul a bérnyomás, a recesszióba hajló világgazdaság és az erősebb forint szintén a tőkebeáramlás ellen hat.