Bevezetik az EU-szintű körözést

Első alkalommal készül az EU miniszteri tanácsa olyan javaslat felkarolására, ami igazságszolgáltatásuk intézkedéseinek kölcsönös elismerésén alapulva közvetlen bűnüldözési együttműködést tehet lehetővé a tagállamok között. Az Európai Bizottság által szerdán elfogadott javaslat magva részint a terrorizmus közös meghatározása, szankcionálásának egységesítése, részint a bűnelkövetők elfogását megkönnyítő EU-szintű körözés bevezetése.
António Vitorino bel- és igazságügyi biztos szóvivője ugyanakkor sietett azt is leszögezni, hogy nem valamiféle "uniós FBI" megteremtése a cél, hanem a szuverén nemzetállami eljárások optimális mértékű harmonizálása, a fogalmi alapok közös nevezőre hozása és az együttműködés egyszerűsítése. A terrorizmus eddig jórészt a tagországok közötti különbségeket is igyekeztek kihasználni: csak hat EU-tag -- Franciaország, Nagy-Britannia, Német-, Olasz-, Spanyolország és Portugália -- kodifikálta a terrorizmust vagy a terroristát, míg másutt az ilyen cselekedetek bűntettnek minősülnek, ennek megfelelő szankciókkal.
A bizottsági javaslat ehhez képest ajánl közös definíciót a terrorizmusra, számba véve annak lehetséges megnyilvánulási formáit is (gyilkosság, emberrablás, súlyos testi sértés, "internetes terrorizmus"). Az ilyen cselekedetek szándékolt elkövetése egy vagy több ország -- ezek intézményei vagy lakosságuk -- ellen olyan célzattal, hogy általuk súlyos károkat okozzanak a politikai, gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi struktúrában, mindez kimerítheti a terrorizmus fogalmát. Büntetésük egységesen, az elkövetett tett súlyosságától függően kettőtől húsz évig terjedhet.
A cselekedet és büntetésük közös értelmezése bizottsági megítélés szerint utat nyithat az előtt is, hogy az elkövető ellen az eddigi nehézkes kiadatási kérelem helyett EU-szintű körözést adjanak ki. Brüsszelben emlékeztetnek, hogy míg az előző alapvetően nehézkes politikai megítélés alá esik, addig ez utóbbi tisztán jogi kategóriának fog minősülni, ami alapján az egyik ország igazságügyi hatóságainak megkeresésére az őrizetbe vevő ország illetékesei maximum három hónapos ellenőrzés után átadhatják a körözött személyt. Arra is mód van, hogy a letartóztató államban ítéljenek el valakit, amit azonban már az elítélt származása szerinti országban hajtsanak végre.
Bár hivatalos döntés erről még nincs, brüsszeli értesülések szerint nem kizárt, hogy a tagországok az EU-tagságra váró kelet-európai jelölt államok minisztereinek egyfajta társult együttműködés lehetőségét is felvetik majd, midőn a hónap végén a tizenötök Brüsszelben találkoznak a térségből érkező kollégáikkal.