... de kinek és hogyan

"A várható gyors amerikai csapás dacára a terrorizmus elleni harc hosszú, nehéz küzdelemnek tűnik a megfoghatatlan, nem államszerű ellenséggel szemben" -- idéz egy NATO-tisztviselőt a Reuters. Márpedig a világ államai Irak kivételével elítélték a merényleteket. Ha pedig az USA megtorlásának első közvetlen célpontja a hírhedt terrorista Oszama bin Ladent rejtegető tálib Afganisztán lenne, akkor sem garantált a gyors amerikai siker. Megfigyelők ezzel kapcsolatban egyaránt emlékeztetnek az afgán hegyek közt 1979--87 közt vereséget szenvedett szovjet hadsereg keserű tapasztalataira, az USA vietnami kudarcára és az Afganisztán elleni esetleges támadás térséget destabilizáló kihatásaira -- utalva többek között a tálibokkal rokonszenvező pakisztáni lakosokra.
Elemzők gyakorlatilag kizárják a világháborús forgatókönyv megvalósulásának esélyét, de arra is rámutatnak, hogy a mostani merényletek hosszú távon hozzájárulhatnak a civilizációk közti konfliktus jelenleginél markánsabb megfogalmazódásához. Ebben az "aszimmetrikus", vagy más megfogalmazásban "posztmodern háborúban" az önmagát a világ lakosainak szegény többségét képviselőnek kikiáltó (sokszor az iszlám fanatizmus által is tüzelt) terrorista egyének állnának szemben a fejlett nyugati államokkal.

Az Egyesült Államok minden bizonnyal megtorolja a hadüzenettel felérő merényleteket -- ebben a katonai és politikai elemzők zöme egyetért. Bush elnök sem a hazai közvélemény nyomása, sem a terroristákat támogatók elrettentésének kényszere miatt nem engedheti meg magának, hogy súlyos katonai válaszlépés nélkül hagyja a keddi véres akciókat. VG-összefoglaló-->