A növekedés -- hasonlóan a korábbi hónapokhoz -- most is a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem konjunktúrájának volt köszönhető. A gépjárművekhez kapcsolódó kiskereskedelem nélkül a forgalomnövekedés júliusban 3,2 százalékos volt, ezt húzta felfelé a benzin-, illetve autóeladás. Különösen utóbbi területen nagy a bővülés, erről tanúskodik a 18,7 százalékos volumenindex.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon európai összehasonlításban is magas a forgalomnövekedés. Még a gépjárművekre fordított kiadások kiszűrésével együtt is elmondható, hogy hazánkkal a 15 EU-tagország közül mindössze néhány tartja a lépést. Írország toronymagasan vezeti a listát, év eleje óta minden hónapban 8-10 százalék körüli bővülést produkál. A magyar kiskereskedelmi forgalomhoz hasonló mértékű a növekedés a belső kereslet által húzott brit gazdaságban, illetve Finnországban.
Érdekesség a magyar kiskereskedelmi forgalom bővülésének szerkezetében, hogy a lakásépítési boom ellenére a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet nem növekszik látványosan. Elképzelhető, hogy erre majd az ősz végi, téli hónapokban kerül sor. Feltehető azonban, hogy az iparcikkek kiskereskedelmének szárnyalása szintén a lakásépítésekhez kötődik.
A kiskereskedelem forgalomnövekedése arról árulkodik, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy az idén a belső fogyasztás fűti a gazdaságot.