Egyelőre kivár a lengyel jegybank

A lengyel központi választási bizottság adatai szerint 46,29 százalékos volt a részvétel a szeptember 23-án megrendezett parlamenti választásokon. A szejmbe hat párt került be (zárójelben a leadott szavazatok százalékos aránya): Baloldali Demokratikus Szövetség--Munka Uniója (41,04), Polgári Platform (12,68), Önvédelem (10,2), Jog és Igazságosság (9,5), Lengyel Parasztpárt (8,98), Lengyel Családok Ligája (7,87). Kibukott a most végződő ciklusban kormányzó két párt, a Jobboldali Szolidaritás Választási Akciója és a Szabadság Uniója. A rájuk jutott mintegy 10 százaléknyi szavazat elveszvén, ugyanennyivel növekszik a 460 tagú szejmbe bekerült egyes pártok képviselő-állítási képessége (lásd diagramunkat). A száztagú felsőházban viszont aratott a baloldal: 75 helyet szerzett.
A hivatalos végeredmény is megerősíti az előzetes prognózisokat, amelyek szerint az SLD-re nehéz kormányalakítási tárgyalások várnak, s emiatt Lengyelországra egy ideig a politikai instabilitás lesz jellemző; ráadásul a romló világgazdasági helyzet is beárnyékolja a kilátásokat.
Ezek a megfontolások álltak a monetáris tanács tegnap nyilvánosságra hozott döntésének hátterében is, melynek értelmében változatlan marad a 28 napra vonatkozó intervenciós kamatláb 14,5 százalékos mértéke. Leszek Balcerowicz jegybankelnök szerint a kamatokat csak akkor lehet csökkenteni, ha már megkezdődött a költségvetést tehermentesítő államháztartási reform folyamata. Elemzők szerint a monetáris tanács helyes döntést hozott: ők arra számítanak, hogy az idén még sor kerül egy 150-200 bázispontos kamatcsökkentésre. Tény ugyanis, hogy a kamatok mintegy 9 százalékponttal haladják meg az inflációs rátát, amivel visszahúzzák a belső keresletet, hozzájárulnak a növekedés fékezéséhez. A Nemzetközi Valutaalap is arra figyelmeztetett egy tegnap kiadott jelentésében, hogy túl magasak Lengyelországban a reálkamatlábak, vagyis van tere csökkentésüknek.
A lengyel piacok nem reagáltak Balcerowiczék közlésére, londoni jelentések szerint viszont a külföldi befektetők idegesen figyelik a varsói fejleményeket, különösen azzal összefüggésben, hogy tud-e az SLD olyan kormányt alakítani, amely végrehajtja a szükséges megszorító intézkedéseket. Tartanak a költségvetési hiány finanszírozási kényszeréből fakadó túlzott eladósodástól is. Az aggályokat igazolhatja, hogy a távozó pénzügyminiszter 2002-es büdzséterve 800 millió dollárnyi valutakötvény kibocsátását helyezi kilátásba egy idei 750 millió dolláros csomag után. Szokatlan módon a Reuters megismétli -- mintegy sulykolja -- azt a piaci véleményt, amely szerint a befektetők kisebbségi SLD-kormány megalakítását részesítik előnyben, olyat, amelyet kívülről támogat a Polgári Platform.