Előbb rendbe tenni, aztán eladni

A kiskunhalasi kórház jól jövedelmező részlegeit már korábban közhasznú társaságokba vitték, a kórház egészének magánosítását azonban csak megfelelő feltételek mellett támogatják a dolgozók -- mondta Nagy András László, a helyi orvosi kamara elnöke. A feltételek egyike, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az új kórházi formákról. Ezt a kormány a közelmúltban benyújtotta a parlamentnek, ám a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselő-testülete hétfőn a tervezet visszavonását kérte a miniszterelnöktől. Szerintük az nem szolgálja a betegek és az egészségügy érdekeit, nem garantálja a közpénzek rendeltetésszerű használatát sem.
A halasi kamara elnöke állítja, hogy kórházában követhetetlen az OEP-től kapott pénz útja. Náluk egyebek között a komputertomográf (CT)-diagnosztika, a laboratórium, a mosoda, a műtő kht.-ként működik. Ez utóbbi használatáért félóránként 15 ezer forintot fizet a kórház a kht.-nek, de -- a műtősnőt kivéve -- az intézménynek kell biztosítania a sebészt, az altatóorvost és az asszisztenciát, valamint a szükséges gyógyszereket. Így a kht. jól jár, a sebészet pedig veszteséggel gyógyít.
A Kiskunhalason napirenden lévő privatizációt az hiúsította meg, hogy a tisztiorvosi szolgálat csak akkor adott volna működési engedélyt a vevőnek, ha eleget tesz a rendeletben előírt gyógyítási minimumfeltételeknek. A cég azonban a felkínált 670 milliót csak a vásárlást követően fektette be az intézménybe.
Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint a kórházak átalakításáról szóló törvény elfogadása előtt legalább 100 milliárd forinttal konszolidálni kell az ágazatot. Mikola István miniszternek az a véleménye: a kerettörvény nem teszi kötelezővé, csak szabályozza a gyógyintézmények átalakítását, és segíti a tőkebeáramlást.