A már hónapok óta fennálló és a múlt heti terrortámadás által teljessé tett recessziós -- egyes elemzők szerint egyenesen depressziós -- veszély elhárítására gazdaságélénkítő csomagtervet mérlegel az amerikai kormányzat. A program részint hagyományos keresletélénkítő elemekre támaszkodna, részint pedig néhány súlyosan veszélyeztetett szektor (például a légi közlekedés) támogatása révén remélne kedvező konjunkturális hatást elérni.
A fiskális alapokon álló kormányzati élénkítő csomagterv időszerűségét jelzi, hogy az év eleje óta tartó és a hét elején lökésszerűen tovább fokozott monetáris könnyítés lényegében hatástalan maradt. A Fed által most közzétett bézs könyv már a szeptember 11-e előtti állapotra (augusztusra és szeptember elejére) vonatkozóan is azt állítja, hogy a gazdaság rendkívül lanyha volt, a fogyasztói kiadások "nyomott szinten" mozogtak, illetve csökkentek.
A kötvénypiac korai zárása miatt a szokottnál korábban nyilvánosságra hozott bézs könyv újabb riadalmat okozott a részvénypiacokon. Az egész nap viszonylag optimistának látszó európai piacok is meredek esésbe kezdtek, miután a Wall Street a korábbi két nap csökkenése után is képes volt tovább zuhanni.
A nyitást követő kis plusz után a kereskedés derekán már több mint három százalékkal került lejjebb a Nasdaq, a Dow két és fél százalékot veszített, az S&P 500-as indexet pedig csak néhány pont választotta el attól, hogy az orosz válság óta először 1000 pont alá kerüljön. A tegnapi esés azt is jelenti, hogy az amerikai részvényindexek a múlt heti terrortámadás utáni hétfői újranyitás óta mindhárom nap csökkentek, a Nasdaq vesztesége ezalatt már meghaladta a 10 százalékot, a Dow Jonesé pedig megközelítette azt.
Szintén a helyzet romlására utal, hogy a tragédia óta is nagyvállalatok sora jelentett be óriási elbocsátást és/vagy profitfigyelmeztetést, a repülőgépgyártástól a légi forgalmon keresztül a szállodaiparig -- emlékeztet a Reuters. A Boeing egymagában 30 ezer jól képzett dolgozójától kényszerül megválni, a megrendelések várhatóan jelentős csökkenésére számítva.
Mindezek alapján elemzők sora állítja, hogy a második negyedévben már amúgy is vérszegény amerikai növekedés negatívba vált a harmadik negyed során. A Financial Times Deutschland szerint többről is szó lehet, mint a -- recesszió fogalmi meghatározása szerinti -- legalább két negyedéves, enyhe GDP-csökkenésről. Mint a lap állítja, akár nagyobb arányú visszaeséssel járó, hosszabb ideig tartó gazdasági depresszió sem kizárt, amelynek során az utóbbi évtizedekben oly rutinosan alkalmazott monetáris, illetve fiskális élénkítés is hatástalan marad.
Európában a jelentősen olcsóbbított hitelek ellenére ismét a növekedési prognózisok leszállítására készülnek. A helyzeten az sem javított, hogy a gazdaság megroppanásának elkerülése végett már röviddel a múlt heti támadás után elkezdődött a pénzpiaci likviditás erőteljes fokozása, mégpedig az USA-ban és az EU-ban egyszerre.
Egy amerikai ösztönző csomagterv összeállítása kapcsán az ottani kormányzat abból indul ki, hogy gyors hanyatlásnak indulhat a személyes fogyasztás, ami a hosszabb ideje lanyhuló konjunktúra utolsó stabil bázisának számított, egészen a legutóbbi hetekig. A lakossági vásárlások csökkenésének jelentős lökést adhatnak a terrorcselekmények, illetve az általuk megrendített ágazatokban bejelentett hatalmas elbocsátások. Mindez -- kiegészítve a vállalati beruházások hosszabb ideje tartó csökkenésével -- veszélyes, lefelé tartó spirált indíthat el, hacsak a kormány nem hoz hatásos keresletélénkítő intézkedéseket.
George W. Bush elnök állítólag hajlik egy ösztönző program jóváhagyására, ennek mibenlétéről azonban szóvivője tegnap nem árult el részleteket. Kommentátorok szerint azonban szó lehet a -- bérarányosan lerótt -- társadalombiztosítási, illetve nyugdíjjárulékok csökkentéséről. Republikánuskörökben felmerült a tőkeérték-növekmény utáni adók mérséklése, amitől főleg a részvények iránti kereslet és az árfolyamok növekedését remélték. Ezt az elgondolást azonban a demokraták nem támogatják, mert ez -- mint hangoztatják -- nem hat számottevően a fogyasztói keresletre. A néhány hónappal korábban elfogadott -- tíz évre szólóan 1350 milliárd dollárban meghatározott -- jövedelemadó-csökkentés rövid távon való "felturbózását" a demokraták azért vetik el, mert elviselhetetlenül megterhelné a szövetségi költségvetést, republikánusok pedig azt hangoztatják, hogy meg kell várni, az adóhivatal által most kipostázott csekkeket milyen mértékben fordítják várárlásra (egy Fed-jelentés szerint a lakosság inkább félreteszi az amúgy is csak 300--600 dollár közötti adó-visszatérítést). A korábban sokszor említett, káprázatos amerikai költségvetési többletekről szinte már senki sem beszél, a Reuters szerint valószínűbb, hogy további szövetségi kötvényekkel árasztják el a piacokat, amit a hosszabb lejáratokra szóló hozamok emelkedése is igazolni látszik.
Az élénkítés vagy a gazdálkodás stabilizálásának másik fontos eszközeként Washington 17 milliárd dolláros, több összetevős támogatást készít elő a légitársaságok számára. A légiforgalmi cégeknek nyújtandó szubvenció mellett az energiaipar, a biztosítási szektor -- és esetleg a szállodaipar -- megsegítéséről is szó van.
A támogatásokra vonatkozó tilalmak váratlanul pragmatikus értelmezésére utal az, ahogy az amerikai kormány -- és mellesleg Brüsszel -- sietve naprendre tűzte a múlt heti terrortámadás után hirtelen a csőd szélére került vállalatok egész sorának megsegítését. Az egyes szektorok szerinti támogatási igények megfogalmazásában a légi közlekedés járt az élen, amelynek bevétele Amerikában például egyik napról a másikra elapadt.