Felgyorsuló agrártárgyalások

Az Európai Bizottság még az év végéig elkészíti az agrárfejezet egészére vonatkozó aktualizált tárgyalási állásponttervezetét, annak érdekében, hogy a tagállamok már a jövő év elején megkezdhessék a nemzeti szintű, valamint az egymás közti egyeztetésüket a kérdésben -- jelezte Franz Fischler, a testület agrárkérdésekért felelős tagja.
Elsősorban tagjelölt országbeli diplomaták körében volt gyakran hangoztatott aggodalom, hogy az agrárfejezet kényes pontjait -- így a közvetlen támogatások vagy a kvóták kérdését is -- érintő újabb közös álláspont nem fog elkészülni a mújusi franciaországi választás előtt. Ezzel veszélyesen lerövidülne az érdemi tárgyalásra fordítható idő, ha még 2002-ben le akarnák zárni a fejezetet.

Fischler kelet-európai újságírókkal találkozva hangsúlyozta, hogy Brüsszelben továbbra is azt vallják: tiszteletben kell tartani a tavaly Nizzában rögzített tárgyalási menetrendet, s a tárgyalásokat az érvényes EU-joganyag alapján kell lefolytatni.
A bizottsági tervezet idei elkészítése persze továbbra sem zárja ki, hogy a tizenötök közös álláspontjának véglegesítésével megvárják a francia választásokat. Már az is jelentős időnyereséget jelenthet azonban, ha minderre megérlelt, sőt, főbb elemeiben már közösen is kitárgyalt bizottsági javaslat birtokában kerülhet sor -- mutatnak rá szakértők.
Brüsszelben mind gyakrabban emlegetett problémaforrásnak számít ugyanakkor, hogy miként lehet majd kezelni néhány további, szintén jövőre esedékes fejlemény egybeesését. Így mindenekelőtt azt a tényt, hogy a közös agrárpolitikának (kap) -- a kulcsszektorok jövőbeni szabályozására minden bizonnyal konkrét hatással bíró -- 2002. félidei felülvizsgálata, valamint az addigra már általános remények szerint számos új szempontot megerősítő, leendő világkereskedelmi liberalizációs forduló ugyancsak egyaránt befolyásolhatja az EU jövőbeni agrárpolitikáját.
A ma ismert menetrend szerint ezekre az agrárfejezetnek a csatlakozási tárgyalásokon kilátásba helyezett időszakával egy időben kerül majd sor, sőt, egyes fontosabb következményeik esetleg csak annak lezárása után válhatnak egyértelművé.
A félidős felülvizsgálatra még az 1999-es berlini EU-csúcson elfogadott hétéves csomag, az Agenda 2000 adott mandátumot a bizottságnak, azzal, hogy ennek célja a kulcsszektorokként rögzített rezsimek működőképességének értékelése, valamint az agrárbüdzsé alakulásának az áttekintése. A problémát az jelentheti -- mutatott rá Dirk Ahern, az agrár-főigazgatóság elemzési igazgatója --, hogy a félidős jelentés jó eséllyel csak jövő júniusra vagy júliusra kerül a tagállamok kezébe, az érdemi vita pedig inkább csak őszre várható róla, főként akkor, ha egyes tagországok nyomására szükségét érzik a szeptemberi németországi választások kivárásának is.
Ha pedig a felülvizsgálati vita mindinkább reformvitává növi ki magát, akkor annak lezárására végképp csak kevés eséllyel lehet 2003 előtt számítani. Eközben a bővítés terén a jelenlegi célkitűzés az, hogy a csatlakozási tárgyalásokat lehetőleg addigra le kellene zárni.
Ahern szerint ma még minden opció nyitottnak számít: így például elképzelhető, hogy azokon a területeken, ahol szinte bizonyosan változásra lehet számítani már 2006 előtt is, a tagjelöltekkel átmeneti jellegű rezsimben állapodnak meg. Egy másik megoldás lehet, ha a csatlakozási szerződést már aláírt, de teljes körű ratifikáció híján formálisan még nem tag mai jelölteket valamilyen státusban akkorra bevonnák a felülvizsgálati viták végjátékába.
Az sem kizárt azonban, hogy a tényleges reformviták megkezdésével kivárják a világkereskedelmi konferencia alakulását, és az érdemi eszmecsere ez ügyben csak 2003 körül veszi kezdetét. Ez nagy valószínűséggel borítékolná, hogy mire döntéshelyzetig jutnak az alkudozások, a leendő csatlakozók már formálisan is EU-tagként ülhetnek az asztal körül.
Fischler mindezek kapcsán mindenekelőtt annak elkerülését érezte fontosnak, hogy a félidős értékelés és a bővítés ügye függőségi viszonyba kerüljön egymással. "A reform mindig egy folyamat, amitől ha valamit függővé teszünk, akkor egyúttal be is programozzuk ez utóbbi késleltetését" -- mutatott rá, és emlékeztetett, hogy hasonló csapdákat az előző (finn--osztrák--norvég--svéd) csatlakozási tárgyalásokon is következetesen igyekeztek elkerülni. Az EU agrárbiztosa a maga részéről amúgy azt tartotta kívánatosnak, ha a felülvizsgálat megmarad csupán az Agenda 2000 csomagban foglaltak működőképességének értékelésénél, és a tényleges reformvitákba csupán 2006-tól kezdenek.
A leendő aktualizált álláspont várható irányait tekintve az agrárbiztos nem bocsátkozott részletekbe. Szavaiból kitűnt azonban, hogy a különösen kényes pontnak számító kvóták esetében Brüsszelben továbbra is az elmúlt 4-5 évet kívánják referencia-időszaknak tekinteni, mivel semmilyen más objektív bázis nem kínálkozik.
A "termelési potenciál" szerinte azért nem valós érv, mert ilyen alapon például az EU-országok mai tejkvótája is jóval magasabb kellene legyen, hiszen a rendelkezésre álló "potenciál" minden bizonnyal a jelenleginél nagyobb hozamot tenne lehetővé.