Határidős nyilvántartásba vétel

Gyorsabb lesz a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vétele, egyúttal jelentős munkatehertől mentesül a Legfelsőbb Bíróság a törvénytervezet szerint. Az igazságügyi tárca javaslata ugyanis hatvan napot ad a bíróságnak arra, hogy döntsön a leendő szervezet regisztrációjáról. Ennek eredménytelen elteltével -- további nyolc napot adva az esetleges szükséges intézkedésekre -- a bejegyzés a kérelem szerinti tartalommal, a törvény erejénél fogva létrejön. A tervezet a regisztrációra vonatkozó végzés elleni fellebbezést kiveszi a Legfelsőbb Bíróság hatásköréből, és ideiglenesen -- az országos ítélőtábla működésének megkezdéséig, 2003. január 1-jéig -- az eljáró fővárosi, megyei bíróságok másik tanácsára bízza. A három hivatásos bíróból álló fórumnak 60 napon belül kell elbírálnia a fellebbezést. Ugyanez a megoldás érvényesül a cégbejegyzési kérelmet elutasító, illetve a csőd-, a felszámolási és végelszámolási ügyekben hozott elsőfokú határozatok elleni fellebbezéseknél is.
A törvénymódosítást az emlékezetes tavaszi alkotmánybírósági határozat tette szükségessé, kimondván: az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyesülési szabadság érvényesülését biztosító mindazon jogszabályi feltételeket, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a nyilvántartásba vételi eljárás indokolatlan elhúzódásával szemben. A testület 2001 decemberéig adott időt a parlamentnek, hogy pótolja mulasztását.
A bejegyzések főként azért szenvednek késedelmet, mert az azokról -- egyesbíró által -- hozott megyei, illetve fővárosi bírósági végzések elleni fellebbezésekről a túlterhelt Legfelsőbb Bíróságnak kell határoznia. Tavaly például néhány híján ezer ilyen fellebbezésről döntött: közülük 500 esetben több mint egy esztendő után, 100 ügyben pedig két éven túl született meg a jogerős határozat. A javaslat erre figyelemmel tartja szükségesnek, hogy a fellebbezésekben -- természetesen másik, három bíróból álló tanácsban -- ugyancsak a megyei, fővárosi bíróságok járjanak el. Mivel pedig a cég-, a felszámolási, illetve csődügyekben hasonló gondokkal küszködik ma az igazságszolgáltatás, azokban is indokoltnak látszik ezt a megoldást alkalmazni. Egyébként 2003-tól már mentesül a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési feladatoktól, illetve azok döntő hányadától, mivel az országos ítélőtábla lesz az általános fellebbviteli fórum.
Az alapítványi szabályozás egyik nagy problémája, hogy ha az alapító meghal, nincs, aki jogosítványait gyakorolja. A módosítás ezért úgy rendelkezik, hogy e jogok gyakorlását az alapító -- az alapító okiratban megjelölt más személynek -- átengedheti. Ha nincs kijelölt utód, a jogosítványokkal a bíróság élhet.