Összeomlottak a tőzsdék is

Sokáig úgy látszott, hogy az öreg kontinens börzéi hosszú idő után először élnek át szép napot: a frankfurti piac például az elmúlt hét végén háromszor egymás után zuhant 3 százalékot, majd még hétfőn is esett, s ezt követően volt 2 százalék feletti pluszban tegnap háromnegyed háromkor. Az amerikai piac nyitását előrejelző határidős indexek is pozitív startot vetítettek előre.
Az első gép becsapódása után a piacok még nem reagáltak hevesen, az indexek azonban egyértelműen lefelé mozdultak. A 18 perccel későbbi második támadás után nem sokkal kezdődött meg a heves áresés, melynek azonban az amerikai határidős piacok esetében véget vetett a negyed négyes zárás. Ekkor már két-két és fél százalékos esést vetítettek előre a nyitásra az indexek. Mivel azonban a toronyban több neves brókercég irodái is megtalálhatók voltak, az amerikai tőzsdék az első hírek alapján a nyitás elhalasztását jelentették be. A magyar idő szerint fél tízes kezdés helyett a Nasdaq eleinte 10 órára tette e kereskedés kezdetét -- mindeközben Európában elkezdődött az árak igazi szakadása. A Pentagont ért támadás, majd a tornyok összeomlása után az európai tőzsdéken is eluralkodott a pánik, az amerikai értékpapírfelügyelet pedig bejelentette, hogy kereskedés egész nap nem lesz a Wall Street-en.
Ez európai piacok -- bizonyítva hatékonyságukat -- lényegében fél óra alatt beárazták a híreket, ami annyit jelentett, hogy az 1987-es krach óta nem látott mértékű zuhanást szenvedtek el. Az 50, illetve az 500 legfontosabb európai cég ármozgását mérő indexek a kezdeti másfél százalékos pluszból napon belül 7-8 százalékot zuhantak, a londoni FT-SE 8, a párizsi CAC 7, Frankfurt és Milánó pedig 8 százalékot veszített. A börzék beárazták azt is, hogy az egyes társaságokat hogyan érintik az események -- a nagyobb biztosítók közül nem egy 10 százalék feletti mértékben zuhant, de hasonló mértékben szakadt néhány bank és távközlési szolgáltató kurzusa is. A legnagyobb, 15 százalék feletti veszteség a spanyol és az olasz telefontársaság részvényeseit érte, az olajtársaságok részvényei viszont erősödni tudtak, követve az elszabaduló olajárakat. A dollár esett az euróval szemben, a befektetők szokás szerint kötvényekbe menekültek, valamint felhajtották az arany és a svájci frank árfolymát is.
A budapesti börze meglehetős lomhasággal regált az eseményekre, még a második repülőgép becsapódása után hosszú percekkel is pozitív tartományban mozgott az index. Az utolsó órában aztán elkezdődött a meredek zuhanás, az eladók limit nélkül adtak, vevők pedig csak kis tételekben és sokkal alcsonyabb szinteken jelentkeztek a legtöbb papír piacán. A BUX végül 6000 pont alatt zárt, amire utoljára 1999 tavaszán volt példa.
Az európai zárás után a latin-amerikai piacokon fel kellett függeszteni a kereskedést a nagy zuhanás miatt, a brazil index közel tíz százalékot szakadt, a piac egész napra bezárt. Mexikó és Argentína ismét kinyitott és öt százalkos eséssel megúszta lapzártánkig.
Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy mikor nyitnak ismét az amerikai piacok és mekkora mértékben zuhannak majd az árak a Wall Street-en. Az első elemzői értékelések szerint a megugró olajárak, illetve a várhatóan tovább zuhanó részvényárak a fogyasztás szűkülésén keresztül megnöveli az esélyét annak, hogy recesszióba süllyedjen Amerika, valamint az Únió gazdasága is.
Az amerikai piacok az érteékpapírfelügyelet szerint akkor nyitnak ki, amint ezt a lehetőségek engedik. Tekintve, hogy több brókercég hatalmas személyi ls tárgyi veszteségeket szenvedett el, erre a mai napon sincs nagy esély. A Budapesti Értéktőzsde vezetői információink szerint reggel döntik el, hogy lesz-e ma kereskedés a pesti parketten. Ehhez minden bizonnyal figyelembe veszik az európai börzék döntését. Frankfurt már hivatalosan bejelentette, hogy lesz ma is kereskedés, ez valószínűvé teszi, hogy a BÉT is kinyit ma. A várakozások szerint igen volatilis kereskedés jellmezi majd ma a piacokat, s nem lenne meglepetés a pluszos zárás sem.