Oszama bin-Ladent gyanúsítják

Az amerikai stratégiai célpontok elleni súlyos terrortámadások néhány óra alatt átalakították a világpolitikai érdekviszonyokat. Ennek nyomán az eddigi civilizációs törésvonalak frontvonalakká alakulhatnak, amelyek túloldalán az USA máris azonosította Oszama bin-Ladent, illetve a nevével fémjelzett kombattáns iszlám fundamentalizmusta mozgalmat.
A Nyugat egyébként már a két kelet-afrikai amerikai követség elleni 1998-as merénylet óta elemzi az 5 millió dolláros vérdíj mellett körözött terroristavezér tevékenységét, illetve az általa működtetett katonai-pénzügyi-ideológiai struktúrákat.
Míg a szóban forgó terroristaképződmény ideológiai alapjai hosszabb ideje léteznek, a pénzügyi háttér csak a nyolcvanas-kilencvenes években alakult ki. A kiindulópont az afganisztáni szovjet megszállás volt, amely ellen hathatós nyugati közreműködéssel szervezték meg az ellenállást.
A Jane''s Intelligence Review szerint Bin Laden 1982--84-ben hívta életre az Al-Kaeda (Bázis) nevű hálózat afgán irodáját, amelyen keresztül több milliárd dollárnyi nyugati támogatást juttatott el a szovjet csapatok ellen harcoló lázadókhoz. A forrásokat már akkor kiegészítették és elegyítették az arab országokból érkező bőkezű adományokkal. A pénz mellett a Nyugat már a kezdeti időben is jelentős mennyiségű katonai felszerelést juttatott a lázadóknak.
Oszama Bin Laden mozgásterét egyébként nagyban tágította, hogy családja és ő maga is jelentős vagyonra tett szert a hetvenes évek olajárrobbanása utáni szaúdi építési boom során. Vagyonára támaszkodva elhatározta, hogy az Afganisztánból való szovjet kivonulás után sem marad tétlen: programot hirdetett a világ összes muzulmánjának egyesítésére.
Bár ő maga arab származású, törekvései során inkább pániszlám, semmint pánarab törekvéseket hangoztatott. A kampánya során a szaúdi uralkodócsalád tagjait hamis muzulmánoknak nyilvánította, ezért a sivatagi királyság 1992-ben deportálta, két évre rá pedig megvonta állampolgárságát. Jól képzett és tapasztalt harcosai kíséretében először Szudánba települt, ahonnan nemzetközi nyomás hatására kényszerült távozni, mégpedig a bigott, fundamentalista talibánok által irányított Afganisztánba, ahol az utóbbi időben gyakori helyváltoztatással tér ki az ellene irányuló akciók elől.
Az általa irányított szervezet, az Al-Kaeda működését taglalva a Jane''s elemzése kiemeli a sajátos vertikális és horizontális tagozottságot. Míg a függőleges kapcsolatrendszer formális, addig a vízszintes integráltság erősen informális. Ez utóbbit követve 24 csoport tevékenységét derítették fel nyugati hírszerző szervek. Kimutatták a jelenlétüket Boszniában és Koszovóban is, ami némi magyarázattal szolgál arra, hogy a NATO miért olyan készséges az ottani rendfenntartási és stabilizációs feladatok ellátásában. Ezenkívül operatív sejteket mintegy 50 országban fedeztek fel, közöttük az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban és Albániában.
A hálózat működtetését a Nyugat igyekezett a finanszírozási források eltorlaszolásával akadályozni, ennek ellenére tovább folyt a pénz Bin Ladenhez, akinek a saját vagyonát 280-300 millió dollárra becsülik nyugati hírszerző szervek. Az állami támogatói között említik Iránt, Szudánt és Afganisztánt, rajtuk kívül azonban nagyszámú, gazdag, arab vállalkozó és Öböl menti bankár juttatásaira is számíthat.
A működése elleni fellépést megnehezíti, hogy a nyugati különleges szolgálatoknak egy sajátos dinamika szerint működő, cseppfolyós szervezettel van dolguk. Az Al-Kaeda terveinek elhárítását nehezíti, hogy jövőbeni akcióikról csak rendkívül szűk körben tájékoztatnak. A Jane''s elemzése szerint Bin Laden likvidálása vagy letartóztatása nyomán sem változna sokat a helyzet, mert más állna a helyébe. Bin Laden pozícióját nagyban erősíti, hogy személye az iszlámnak a Nyugat dominanciájával szembeni ellenállását jelképezi.