Sokéves mélyponton a drágulás üteme

Júliusról augusztusra -- igazolva a várakozásokat -- tovább csökkent az infláció. A nyár utolsó hónapjában 8,7 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő drágulás, ami az optimistább elemzők előrejelzéseivel esett egybe. A fogyasztói árindex május óta 2,1 százalékponttal csökkent, és így "történelmi" mélységekbe süllyedt: 1987 áprilisa óta nem volt ilyen alacsony az infláció Magyarországon. Az 1995 óta (többé-kevésbé) csökkenő áremelkedési ütem ugyanis az elmúlt néhány évben már többször süllyedt 10 százalékos szint alá, tartósan azonban sosem tudott ott maradni. Ennek többnyire véletlen sokkhatások (orosz válság, olajár-emelkedés) voltak az okai, de belső, árszerkezeti feszültségek (élelmiszerárak gyors emelkedése) is közrejátszottak.
A mostani dezinfláció azonban tartósabbnak és gyorsabbnak is ígérkezik, hiszen makrogazdasági oldalról megalapozott, és a külső környezet is stabilnak látszik. Ráadásul pszichológiai szempontból is kedvezőbb a mostani dezinflációs folyamat, ami a várakozásokon keresztül további mérséklődést eredményezhet -- mondja Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Szeptemberben kedvező esetben akár már 8 százalék alá is süllyedhet az infláció -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ekkor az árszínvonal-emelkedés üteme bekerülne abba a célsávba, amelyet a jegybank decemberre célzott meg. Ez azért lenne szerencsés, mert az elemzők úgy számolnak, hogy az idén az erős nyári, kora őszi dezinfláció után az árdinamikában már csak kisebb mérséklődés képzelhető el.
Az inflációs trend alakulása kapcsán elmondható, hogy a csökkenés tulajdonképpen visszatérés a 2000 nyarán abbamaradt folyamatokhoz. Az akkor bekövetkező élelmiszerársokk, illetve az utána következő gyorsabb ütemű drágulás most kezd kikerülni a 12 havi változást mérő árindexből -- elsősorban ez az oka annak, hogy most pontosan akkora lett az árdinamika, mint amit 2000 nyarára vártak az elemzők.
Az tisztán látszik, hogy az élelmiszerárak dinamikája az év hátralévő részében lefelé araszol majd, sőt, jövőre akár 12 havi alapon is csökkenhetnek az élelmiszerárak -- véli Zsoldos. Az augusztusi fogyasztói árindexben már látszottak a forint erősödésének első halvány jelei. Az üzemanyagárakban már most megjelenik az erősebb forint árcsökkentő hatása -- hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szintén arra számít, hogy ez a hatás az év hátralévő részében tovább erősödik majd. Ezen véleményen vannak az elemzők is, kiemelve, hogy az azonban már biztos, az importtermékek árában az árfolyamsáv-szélesítés hatásai a vártnál később jelentkeznek. A ruházkodási cikkek esetében az őszi készletváltáskor várhatók nagyobb áresések, a tartós fogyasztási cikkeknél pedig októbertől az "év végi hajráig" lesz igazán megfigyelhető az erős forint árleszorító szerepe -- mondja Forián Szabó.
A fogyasztói árindexen kívül jelentősen csökkent az alapdrágulást mérő (véletlenszerű hatásoktól tisztított) mutató is. Elsősorban a feldolgozott élelmiszerek kedvező alakulásának köszönhetően 9,6 százalékra mérséklődött a maginfláció, és elemzői számítások szerint szeptemberben akár újabb, egy százalékpontos mérséklődés is elképzelhető.
A hétfői kamatmérséklés és a mostani inflációs adatok felerősítették a további kamatvágásokra vonatkozó várakozásokat. Zsoldos 100 bázispontos (egy százalékpontos) csökkentést vár év végéig. Ez még mindig nem tart lépést a dezinfláció ütemével, tehát semmiképpen nem tekinthető monetáris lazításnak -- mondja az elemző. Előretekintő inflációval számolva ugyanis ma már 6 százalék körüli a reálkamat. A kamatcsökkentés helyessége mellett érvel a pénzügyminiszter is, Varga szerint a magyar gazdaság stabil növekedési pályán van, és ennek fenntartását segíti a hétfőn bejelentett kamatcsökkentés is. A Pénzügyminisztérium vezetője a fiskális politikát illetően úgy fogalmazott, a jelenlegi világgazdasági környezetben indokolt egy anticiklikus politika folytatása, amennyiben az nem veszélyezteti más gazdasági célok elérését, például nem okoz inflációs nyomást.
Úgy tűnik, hogy nem csupán a szakértők között, hanem a piac és kormányzat között is lassan kialakul a konszenzus a decemberi inflációval kapcsolatban. Eszerint év végén a 12 havi drágulás üteme a többség szerint a 7-7,5 százalékos tartományba esik majd. Varga Mihály szerint a fogyasztói áremelkedés 7 százalék körül lesz. Az optimistábbak szintén ezen sáv aljára várják az inflációt, de felülről egyelőre kevésbé merev a határ, előfordul még 8 százalék feletti prognózis is. Valószínűsíthető azonban, hogy az augusztusi adat ismeretében már a pesszimistábbak is lefelé korrigálják előrejelzéseiket.