Sorsszerű figyelmeztetés

Terrorakciókon politikusok már sokszor megdöbbentek, s tettek hirtelen felindulásukban fenyegető nyilatkozatokat. Úgy, mint most. Laktanyákban is sokszor fújtak már riadót, indítottak hajszát terroristafészkek kifüstölésére. Úgy, mint most. A piacokon is sokszor tört ki ilyenkor pánik: tőzsdék le, olajárak föl, már-már rutinszerűen ismétlődő reakciók. Úgy, mint most.
De mindez tegnaptól maga a nagy semmi. A World Trade Center elpusztításával, a Pentagon megtámadásával a terrorizmus nemcsak hogy Pearl Harbor-i mértéknél is súlyosabb csapást mért az Egyesült Államok ideg- és erőközpontjaira -- az egész american life-ra --, de nyíltan hadat üzent a világkereskedelmi és katonai status quónak is. Ne legyenek illúzióink: ez háborús helyzet.
Mindezek után politikai homokozó, ami eddig az arab--izraeli konfliktus katonai, diplomáciai rendezése körül történt. Mindezek után zsenge erőfitogtatás, kölykök iskola utáni "Gyere ki a betonra!" játéka, ami akár a nemzetközi, akár a fundamentalista arab terrorizmus féken tartására irányult. Amerika és szövetségesei most le fognak csapni. Háborús helyzetben, háborús eszközökkel. De mindezek után is kérdés: etnikai, vallási konfliktusokkal, súlyos érdekellentétekkel terhelt, globalizálódó világunkban mit lehet pusztán erőből megoldani?
A sokat misztifikált új évezred első évében hatalmas pofon és nagy lecke az emberi civilizációnak, ami tegnap történt. Sorsszerű figyelmeztetés, talán az utolsók közül.

A New York-i és washingtoni pusztító terrortámadások következményei beláthatatlanok. Biztos csak az: mostantól a világ nem ugyanaz, ami eddig volt. Bánki András-->