Szerény magyar hitelfelvétel

Az EU-csatlakozás után Magyarország is a bank tulajdonosai közé lép, ami hozzájárulási kötelezettséget jelent annak -- jelenleg 100 milliárd eurós -- jegyzett tőkéjéhez. Az alelnök becslése szerint a GDP-től függő befizetés Magyarország esetében 100 millió euró körül alakulhat.
Magyarország eddig más tagjelölteknél kevésbé vette igénybe az EIB forrásait. A pénzügyminisztérium sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint a tartózkodás oka, hogy Magyarország igyekszik olcsóbb finanszírozási lehetőségeket igénybe venni. Nowotny elmondta: egy "erős kezdést" követő reorientációs szakasz után most újra felfuthat a bank itteni tevékenysége.

A pénzintézet Nowotny fogalmazása szerint már integrálta a leendő tagokat, ez év eleje óta gyakorlatilag azonos játékszabályok érvényesek a tagokra és a tagjelöltekre. A belépés azonban további előnyöket is kínál, hiszen a tulajdonossá váló új tagországok részeseivé lesznek a bankon belüli döntéshozatali folyamatnak -- mondta az alelnök.
A "bennfentesség" értékes információkat jelent arról, vajon milyen projekttervek számíthatnak finanszírozásra. Igaz, Ausztria, Finn- és Svédország esetében mintegy két évbe telt, mire ennek teljes hatását érzékelhették. A bank úgy igyekszik lerövidíteni ezt az időszakot a leendő tagok esetében, hogy már most képzési programot hirdetett fiatal szakemberek számára a tagjelölt országokból -- mondta el Nowotny.
Magyarországnak elsősorban a hulladékkezelés -- főként a szennyvízkezelés -- terén vannak jelentős beruházási igényei az EIB értékelése szerint -- hívta fel a figyelmet az alelnök, kiemelve, hogy a bank éppen az ehhez szükséges hosszú távú finanszírozás terén tud előnyös megoldásokat kínálni.
Nowotny szerint a bővítéssel tovább növekszik majd az EIB hitelei iránti kereslet, ez indokolja a jövő évre tervezett, 50-75 százalékos tőkeemelést. Az EIB ekkora összegre tett javaslatot, a végső döntést az EU pénzügyminiszterei hozzák meg jövő nyáron.
Az EIB összes kihelyezett hiteleinek összege nem haladhatja meg a névleges jegyzett tőke 250 százalékát, a jelenlegi, mintegy 210 milliárd eurós kinnlevőség már közelíti a határt -- indokolta a tőkeemelés szükségességét az alelnök. Nowotny úgy vélte, a régi és az új tagok között lesz bizonyos verseny a forrásokért, de nem akarják, hogy ebben bármelyik oldal vesztes legyen. Mint az alelnök elmondta, az EU részéről megoldási javaslatként felmerült a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek jövőbeni erősebb integrációja a regionális politika finanszírozásában. A kétféle forrás kombinálása a 100 százalékos támogatás helyett pénzeket szabadítana fel a leendő tagok számára. Ez a kombináció már ma is működik a tagjelölt államokban -- mondta Nowotny. A kérdésről jelenleg is folyik a vita az Európai Bizottságban, de a megvalósítás esetén az EIB stratégiai szerepet kaphat az egész folyamatban, mert a bank nemcsak a tagjelöltekben, de az uniós támogatások jelentős részét kapó déli tagokban is aktív.
Az amerikai terrortámadások következményeiről szólva Nowotny elmondta: ezek a történések is mutatják, milyen fontos az egységes Európa, így a sajnálatos események pótlólagos érvként szólhatnak a bővítés mellett.