Szétszórt lakáspénzek

Magyarország az idén a GDP 0,75 százalékát költi lakásépítésre, ennek a duplája lenne az elfogadható összeg -- állítja Földi Tamás, a Társaság a Lakásépítésért Kht. elnöke. Évente 40 ezer új otthon létrehozására lenne szükség, ezzel szemben optimista becslések szerint 30 ezer épülhet fel az idén. Pedig a plusz tízezer új lakás 117 milliárd forinttal növelné a GDP-t, és 50 ezer új munkahelyet jelentene -- számolt Földi Tamás. Ezért egy a lakás- és építésügyet felkaroló önálló minisztérium létrehozásáért lobbizik a kht.
Jó döntés, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) a felelőse az otthonteremtési politikának -- reagált Sasvári Szilárd, a Fidesz lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője. Természetesen ezen lehet változtatni, de az már egy új kormány kompetenciája lesz -- tette hozzá.
Nem tartja szükségesnek egy külön a lakáspolitikai célokra alakult minisztérium létrehozását Zongor Gábor sem. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint inkább a normatív támogatási rendszerbe kellene pluszforrásokat juttatni. A jelenlegi lakástámogatási pályázati rendszer ugyanis álmegoldás. Csupán azokat a településeket segíti, amelyek politikai vagy financiális önerővel rendelkeznek. A támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű helyhatóságoknak esélyük sincs állami forrásokra -- véli Zongor Gábor.
Az önkormányzatok jelenleg normatív támogatásként mindössze 17,2 milliárd forintot kapnak lakáscélra. Emellett 200 millió forint jut adósságkezelésre. A települések pályázhatnak még a Széchenyi-terv ingatlanprogramjaira, amelyek közül a GM bérlakás-építési programja a legsikeresebb. Mint arról már beszámoltunk, erre a célra további ötmilliárd forintot szavazott meg a kormány. A másik programra (a lakóépületek energiatakarékos felújítására) eddig csupán három önkormányzat jelentkezett. A GM költségvetésében lakáscélra egyébként 11 milliárd forintot különítettek el, amelyből eddig 8,5 milliárdot osztottak szét az önkormányzatoknak -- derül ki a tárca lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A legnagyobb összegű lakáscélú előirányzattal, 62,6 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium rendelkezik. Ebből az összegből fizetik például az új lakás építéséhez és vásárlásához igényelhető támogatott hitelek kiegészítő kamattámogatását. Azzal mindenki egyetért, hogy indokolt lenne a források koncentrálása. A Társaság a Lakásépítésért Kht. szerint ezért is célszerű, hogy önálló minisztériuma legyen a lakáspolitikának.
Földi Tamás szerint elgondolkodtató az is, hogy tavaly a kiadott építési engedélyek száma éppen a duplája volt a használatbavételi engedélyek számának. Átlagosan is legalább 20 százalék a különbség, vagyis csak minden ötödik engedélyből lesz ténylegesen lakás. Meg kell vizsgálni, hogy esetleg az építésügyi hatóságok szorulnak további támogatásra, vagy a kereskedelmi bankok területén kell rendet tenni ahhoz, hogy minden építési engedélyből tényleg felépüljön egy új ingatlan -- véli a Társaság a Lakásépítésért Kht. elnöke.