A napokban gyakorlatilag kimerültek a Tej Terméktanács (TT) exportot finanszírozó forrásai, ezért a tejtermékek kivitele a feldolgozócégek számára veszteségessé vált -- erősítette meg lapunk értesüléseit Kiss Pál István, a hazai tejpiacon meghatározó Nutricia Kft. ügyvezető igazgatója. Az ágazati szereplők hozzájárulásaiból táplálkozó terméktanácsi kassza azért fontos, mert -- állami kiviteli támogatás nem lévén -- a TT ebből ösztönzi az exportot. A szervezet hónapokkal ezelőtt jelezte az FVM-nek, hogy őszre a pénzek elfogynak.
Az állattartók és a tejipari cégek -- ideértve más szabályozási célokat is -- az idén már mintegy 10 milliárd forintot fizetnek be a terméktanács kasszájába -- közölte Berki Viktor, a TT ügyvezető igazgatója. Az összeg meghaladja az ágazatnak nyújtott költségvetési támogatás mértékét. Kiss Pál István szerint a 10 milliárdos hozzájárulás azt jelenti, hogy az eddig viszonylag kiegyensúlyozottan működő terméktanácsi finanszírozó rendszer elérte teljesítőképessége határát. Ezért további állami pénzek nélkül az ágazati szabályozás rövid idő alatt összeomolhat.
A tejfeldolgozók már most kilátásba helyezik, hogy exportveszteségeik miatt heteken belül felmondják a tejtermelőkkel kötött felvásárlási szerződéseket -- mondta az ügyvezető. Értelmezése szerint erre egy közelmúltbeli terméktanácsi határozat is alapot ad. A szervezet ugyanis úgy döntött, hogy életbe kell léptetni az úgynevezett garantált áras állami felvásárlási rendszert, ha az agrártárca ezután sem intézkedik a plusztámogatásról.
Az árgaranciás szabályozás lényege, hogy súlyos piaci zavar esetén az államnak kell megvennie a termelők által felkínált tejet. Az idénre meghirdetett, 44 forintos literenkénti ár azonban messze elmarad a mai 72,70 forintos tejátvételi áraktól, és az önköltséget sem fedezi. Emiatt az állattartók -- az értékesítési problémák mellett -- a jövedelmezőség elvesztésére is számíthatnának, ha a megtermelt tejet garantált áron kellene eladniuk.
Ágazati felmérések szerint az 1,75 milliárd literes ez évi össztermelésből mintegy 100 millió liternyi tejtöbblet válhat kezelhetetlenné az ősszel, vagyis legalább ekorra mennyiség garantált áras felvásárlásáról kellene intézkednie az FVM-nek. Berki lapunknak elmondta: tejfelesleg elsősorban azért képződik, mert a belföldi fogyasztás nem bővül a kívánt mértékben, a sajtimport pedig -- a különböző agrárliberalizációs megállapodások hatásaként -- nő. Az exportesélyeket ráadásul ma már a forint erősödése is rontja. A kivitel -- támogatások nélkül -- általában egyébként is veszteséges, ezért arra főként a belföldi tejtöbblet "eltüntetése" érdekében vállalkoznak a tejipari cégek.
A terméktanács a 100 millió literes tejfelelesleg piacra juttatásához mintegy 2,5 milliárd forintot kért az FVM-től -- tudtuk meg. Mint lapunk megírta, hasonló intézkedésekre várnak a túltermeléssel, illetve értékesítési gondokkal küzdő gabona-, alma- és szőlőtermelők is (VG, szeptember 10.). FVM-es információink szerint a tárca vezetése a napokban várhatóan napirendre tűzi a tejágazati válságmegelőző intézkedéseket. Úgy tudjuk, hogy a TT mintegy egymilliárdos dotációt kaphat. E beavatkozás a minisztérium szempontjából jóval olcsóbb lenne a garantált áras tejfelvásárlás 4,5 milliárd forintra taksált (és csak részben megtérülő) kiadásainál is.
A most kibontakozó értékesítési zavarnak komoly kihatásai lehetnek a jövő évi tejpiaci viszonyokra is -- mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Szakértők a MiZo Baranyatej Rt. két évvel ezelőtti válsághelyzetéhez hasonló tejipari csődöket, illetve újabb jelentős állománycsökkenést vetítenek előre, ha 2002-ben nem sikerül stabil finanszírozási rendszert életbe léptetni.