Torzító statisztika

Az év első hét hónapjában a nettó átlagkeresetek 15,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Eszerint a reálkeresetek 4,4 százalékkal növekedtek. Ez gyakorlatilag megegyezik a korábbi hónapokban megjelent adatokkal, január--júniusban például 4,5 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek növekedési üteme az idén jóval magasabb mint tavaly, amikor 1,4 (adókedvezmények figyelembevételével 1,9) százalékos volt a bővülés.
Az idén eddig megfigyelt 4,4 százalékos emelkedés még nem tartalmazza a személyi jövedelemadó gyerekkedvezményét, ami a modellszámítások szerint további 1,4 százalékponttal növeli a keresettömeg reálértékét -- mondja Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a KSH osztályvezetője. Mivel a hivatal a munkaadók által jelentett keresettömeg alapján számolhat, nem tudja kiküszöbölni a minimálbér-emelés, illetve a kettős foglalkoztatás, zsebbe fizetés együttes hatásából fakadó torzítást, ismerte el az osztályvezető asszony.
Ilyen esetekben a bruttó minimálbér 57 százalékos emelését érzékeli a statisztika, nem pedig a valós keresetnövekedést. (A keresetstatisztika pontatlansága miatt egyébként a nemzetközi gyakorlatban meglehetősen ritka a havonkénti közlés.) A valós reálbér-növekedésről valószínűleg pontosabb képet ad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által -- egészen más módszertannal és más célból készülő -- úgynevezett bérinflációs mutató.
Ez tulajdonképpen az egységnyi munkaerő árában bekövetkezett "tiszta" változást méri, amely kizárólag a versenyszektorra vonatkoztatott mérőszám, és számos statisztikai szűrésen megy keresztül -- tájékoztatott Ferenczi Barnabás, az MNB konjunktúraelemzési osztály vezetője. Ez a mutató az első negyedévben 12,5 százalék volt. Amennyiben ezt hasonlítjuk az időszaki inflációhoz, hozzávetőleg 2,2 százalékos a reálbér-növekedés, ami megegyezik az MNB tavaly ilyenkor mért értékével. Év végéig azonban még további bérkifizetések és a vártnál nagyobb dezinfláció is növeli a kimutatott reálkereset-növekedést.
A nemzetgazdaságban az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 97 000 forint volt. A versenyszektorban áltagosan 98 400, a költségvetési szerveknél 94 100 forintot kerestek a munkavállalók.
A KSH létszámadatai alapján január--júliusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a közigazgatásban összesen 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 0,8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A növekedés kizárólag a versenyszektorban következett be, a közigazgatásban kismértékben csökkent a foglalkoztatottak száma.