Keller László a szocialisták nevében azt hangsúlyozta: a zárszámadás a következmények nélküli törvénysértések visszatükrözése, a teljesítetlen ígéretek leleplezése és az elszalasztott lehetőségek bizonyítéka. Kijelentette, a zárszámadási vita arról is szól, "hogyan legalizálja a kihelyezett kormányülések miniszterelnöki ígéreteit az Országgyűlés, és megláthatjuk, kik azok, akiket költségvetési támogatással is szeretne a még hátralévő időben maga mellé állítani a kormány".
Keller kitért arra, hogy az infláció alultervezésével a kormány osztogatási lehetőségei bővültek, de emiatt nehéz helyzetbe kerültek a költségvetési intézmények, amelyek ráadásul két éve nem kaptak emelést megnövekedett dologi kiadásaik finanszírozására.
Csúcs László (FKGP) vitathatatlannak nevezte, hogy a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozottsága javult, a kormány beszámolója számszakilag pontosabbá vált. Bírálta ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítményét. Mint fogalmazott: a Torgyán vezette csapat elszabadulásával a szakmai alkalmatlanság eddig még soha nem látott összegű közpénz elherdálásával párosult. Hangsúlyozta, hogy a zárszámadás vitáját eddig nem tapasztalt mértékben terheli a gazdasági növekedés miatti többletbevétel letéti számlára helyezése. Megemlítette, hogy az ÁSZ szerint a kormánynak erre nem volt felhatalmazása.
Bauer Tamás, az SZDSZ vezérszónoka rámutatott: a kabinetnek nem volt törvényi felhatalmazása arra, hogy a 2000. évi bevételekből 2001. évi kiadásokat finanszírozzon. A gazdasági növekedés 2000-ben ért a csúcsra, ám hozzátette: a kormány nem használta ki ezt a lehetőséget az adók csökkentésére.
A plenáris vitát lapzártánkkor még nem fejezte be a Ház.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.