A budapesti kamaráé a teljes székház

A szeptemberi vásárlás áfával együtt 445 milliójába került a kamarának -- mondta a Világgazdaságnak Vadász György, a BKIK gazdaságpolitikai bizottságának elnöke. A korábbi opciós szerződésben rögzített 318 millió forint mellett ugyanis további 46 milliót tesz ki az időközben beépített liftek, a telefonközpont, valamint a biztonsági rendszer értéke. Lázi Károly, a BKIK Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy ebből az összegből egy fillérjük sem maradt, ugyanis 90 milliót kellett befizetniük áfaként, s tartalékoltak a tetemes társasági adóra is. A többiből a BKIK-tól kapott tagi kölcsön hátralévő részét törlesztették.
Jelenleg a hétszintes épület negyedét lakja a kamara. A ház nagyobbik hányadát irodaként adják bérbe, 100 százalékos a kihasználtság. Legnagyobb bérlőjük a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. Mint Lázi Károly közölte, nyolc nemzetközi cég előtt, közbeszerzésen nyerték el a bérbeadási jogot.
A székházban egyébként átlagos piaci ár a jellemző -- mondta az ügyvezető --, azaz 30--35 márka közötti összeget kell fizetniük a bérlőknek havonta, négyzetméterenként. A BKIK-val kötött hasznosítási megállapodás alapján a kht., mely továbbra is üzemeltetője marad az épületnek, jutalékot kap az általa kasszírozott bérleti díjból.
A viszontagságos sorsú épület megvásárlásáról 1996-ban döntött a kamara, amikor még úgy tűnt, hogy -- a kötelező kamarai tagság és a megszaporodó feladatok miatt -- szükség van saját székházra, hogy megfelelő színvonalon szolgálhassák ki a 200 ezerre tehető budapesti vállalkozói kört. Mivel a kamarai törvény értelmében nem foglalkozhatnak a kamarák gazdálkodói feladatokkal, a BKIK még abban az évben megalapította -- egymillió forintos jegyzett tőkével -- ingatlanhasznosító és szolgáltató kht.-jét. A székházvásárlást 1996 decemberében már a kht. bonyolította le, majd felújította az épületet, és elvégezte a szükséges átalakításokat. A vételhez 1,2 milliárd forintos -- tízéves törlesztésű, kamatmentes -- tagi kölcsönt vett fel a kht. a BKIK-tól. Az épületért 560 millió forintot kellett fizetni, a fennmaradó összeget a felújításokra fordították. Az átalakítási munkálatok 1999-re fejeződtek be.
Időközben a polgári törvénykönyv kimondta, hogy a közhasznú társaságok megszűnése esetén a társaság tagjainak -- jelen esetben a BKIK-nak -- csak a törzsbetét alapításkori értéke adható vissza, a többit a tartozások kiegyenlítése után közhasznú célra kell fordítani. Megelőzendő, hogy egy ilyen eset során a BKIK elessen vagyonának jelentős részétől, még 1999 júliusában a budapesti kamara megvásárolta az épület 70 százalékát 742 millió forint plusz áfáért. Az adásvétel során 318 millió forintos vételi opciót kötöttek ki a székház 30 százalékára.
Amint azt Vadász Györgytől megtudtuk, az épület birtokbavételekor még arra számítottak, hogy a kamarának az egész házra szüksége lesz. Később azonban változott a helyzet, mivel megszűnt a kötelező kamarai tagság, ugyanakkor a korábban már átadott állami feladatokat is visszavették a kamaráktól. Vadász György szerint ekkor már esély sem volt rá, hogy a rendelkezésre álló alapterületet gazdaságosan kihasználja a BKIK. Így egyre inkább előtérbe kerültek az épület egyéb hasznosításának kérdései.