A rendőrség vette az egyetlen bombát

"Leonid Kolcsinszki, a ''bombagyár'' laboránsa egyszer a kezembe nyomott egy távirányítót, hogy ezt mindig nyomjam meg, ha az autómhoz közelítek -- állítja Dietmar Clodo. -- Kolcsinszki másoknak is adott olyan szerkezeteket, melyekkel semlegesíthették a Loncsik által megrendelt bombákat."
Leonid Kolcsinszki tanúvallomásában elmondta: könyvet készült írni az "ellenőrzött technológiákról", köztük robbanóanyag-gyártásról. Leonid Sztecura (Loncsik), az ukrán--orosz maffia vezetője először azt mondta: segíti a könyv kiadását, és vállalta a laboratórium költségeit. Később arra kényszerítette, hogy bombákat gyártson a pilisszentlászlói házban, ahol lakott. Azzal fenyegette, hogy a rokonait megöli, ha nem engedelmeskedik. A laboráns szerint nem Clodo a bombagyáros, hanem Loncsik.
Kolcsinszki négy bombát készített, elmondása szerint valamennyit Loncsik rendelte. Kolcsinszki azonosította a célszemélyeket, és úgy készítette el a szerkezeteket, hogy hatástalanítani lehessen azokat. A feltételezett célpontoknak eszközt adott, hogy a bombák ne robbanjanak fel. Így próbálta védeni azokat, akikről úgy tudta: Loncsik merényletre készül ellenük. Ezek közé tartozott Dietmar Clodo is. Mint mondja: "Annak a bombagyárnak az irányításával vádolnak, ahol nekem is készíttetett bombát az igazi tulajdonos. De ez a tulajdonos nem került börtönbe, hanem ő a rendőrség koronatanúja."
Német rendőrügynök
1997-ben két német üzletember megkereste Clodót, hogy legalizálja a bevételeiket. Hasonló megbízásokat vállalt máskor is, mert a nemzetközi pénzügyi műveletek során egyes kiskapuk lehetőséget adtak erre. Clodo úgy sejtette: "adómegtakarítás" miatt kérik a segítségét. Az egyik férfi azonban visszajött: kiderült, hogy német rendőr, és lenne még kétmillió dollárja, melyet legalizálni kellene.
Clodo felhívta a másik üzletembert, s kiderült: a pénz rablásból származik. A rendőr a maffiával követte el a bűncselekményt, és a bűnözőket is ki akarta játszani. Clodo a rabolt pénz tisztára mosását nem vállalta: értesítette a rendőrséget. Titkos akció indult Németországban a maffia és a korrupt rendőrök ellen, és lebuktak a rablók. Az együttműködés során Clodo többször hívta a német rendőrség speciális egységeit és azok is őt.
Magyarországon pánikszerűen terjedt a hír, hogy Clodo a német rendőrség ügynöke. Clodo szerint ez riadalmat okozott egyes magyar rendőrökben. Sándor István (Papa) alezredes is említést tett erről a róla szóló könyvben. "A félelem érthetetlen -- fogalmaz Clodo --, mert a német a rendőrség és az ORFK együttműködött a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ha rendőrügynöknek tartottak, a kollégájuknak kellett volna tekinteniük."
Annál is inkább, mert Clodo még elfogása előtt bejelentést tett a "bombagyárról". Feltűnt neki, hogy Kolcsinszki laboratóriumban használatos üvegeket hord a cége által bérelt házba, és kérdőre vonta. Majd követelte Sztecurától, aki Kolcsinszki főnöke volt az ukrán--orosz maffiában, hogy távozzanak. Amikor ezt megtagadta, informális bejelentést tett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóinak a "bombagyárról".
Erről azonban előbb értesültek az ukrán--orosz maffiában, mint a rendőrség vezetői. "Egy izraeli--orosz barátom magához hívott -- idézi fel Clodo --, és azt mondta: nagy hibát követtem el, hogy a rendőrséghez fordultam. Az oroszok mindent tudnak. Még Moszkvából is felhívtak, de egy nagyfőnök azt mondta: nagyobb baj nem történt, mert az információ olyan rendőrhöz került, aki az ő emberük. Számomra ezzel a kör bezárult. Loncsik megfenyegette a családomat, majd azt mondta: távoznak, ha jelen leszek egy bomba eladásánál. Semmit nem akartam jobban, mint hogy eltűnjenek."
Fedett nyomozó, aki nincs
Clodo szerint Loncsik a német származásával indokolta, hogy szükség van rá a bomba eladásánál. Mint mondta: jó benyomást tesz a vevőre, ha a precíz német technológiát árulják. Amikor megérkezett a vevő, a szolgálati fegyveréről Clodo felismerte, hogy rendőr. Azt hitte: a bejelentése mégiscsak jó helyre került, és a rendőrség Loncsik lebuktatására készül. Nem sejtette, hogy a rendőrt Loncsik hozta az "álvásárlásra". Az akciót Sándor István (Papa) alezredes szervezte, aki kapcsolatban állt az ukrán--orosz maffiához kötődő emberekkel. Kolcsinszki szerint Loncsik "tanácsadója" volt.
Clodo nem értett semmit abból, ami a tárgyaláson elhangzott, mert a jelenlevők oroszul beszéltek. Kolcsinszki tolmácsolt angolul, de Clodo azt sem értette, hogy oroszul mit fordított abból, amit ő mondott. A rendőrség állítása szerint magnófelvétel (amely Clodo szerepét tisztázhatná) nem készült. Clodo viszont állítja: mikrofont látott a "fedett nyomozón", és egy műszerrel be is mérte, hogy a helyszínen adóvevő működik. A KBI egyes vezetői szerint a "fedett nyomozó" angolul is tudott, de azt is leplezte.
Ez könnyen ellenőrizhető lenne, ha a bíróság előtt képes lenne angolul társalogni. De a "fedett nyomozó" eddig éppen úgy nem jelent meg a "bombagyár"-ügy bírósági tárgyalásain, mint a koronatanúk. Állítólag a biztonsága érdekében, de azt nem lehet tudni, kitől kell félnie. Ezért minden bemondásra történik: az ORFK képviselője a tárgyaláson azt mondta, hogy a teljes nyomozás államtitok. Arra a kérdésre, hogy Clodo ujjlenyomatát megtalálták-e a "bombagyár"-ban, azt válaszolta: a nyílt anyagban nem szerepel adat erre vonatkozóan. "Ezzel azt a hatást keltette -- mondja Clodo --, mint ha a nem nyílt anyagban lenne, de az államtitok. Higgye el a bíróság."
Clodo védői kifogásolták a "fedett nyomozó" használatát is, mert végrehajtási utasítás híján annak nem volt törvényes feltétele. "Fedett nyomozó" intézménye a magyar rendőrségnél ekkor nem létezett. "A probléma nem az, hogy egy kilétét leplező rendőr segít egy nyomozást -- magyarázza Clodo. -- A ''fedett nyomozó'' használatát azért kötik mindenhol szigorú szabályozáshoz, hogy véletlenül se lehessen egy ''bombagyár'' igazi tulajdonosa a rendőrség koronatanúja, a vádlott pedig az áldozat." Az is kérdés, hogy egy maffia vezetője lehet-e a rendőrség beszervezett ügynöke. Védheti-e a rendőrség egy éven át egy maffiavezér házát?
Clodo szerint a bíróság még azt is mérlegelheti, hogy a "bizonyíték" nem törvényes módon keletkezett. Az "álvásárlás" során a rendőrség nem egy valóságos bűncselekményt dokumentált (amely a rendőri akció nélkül is megvalósult volna), hanem a helyzetet hozta létre (bűncselekményt provokált). Valódi vevő ugyanis a "fedett nyomozón" kívül nem volt jelen. Ha Loncsikot is vevőnek kell tekinteni, akkor a büntetőeljárást ellene is le kellene folytatni, majd az ügyészség előzetes engedélye alapján fel kellene menteni. Ugyanez vonatkozik a "fedett nyomozóra" is. Ilyen azonban egyik esetben sem történt.
Ki a "bombagyáros"?
Clodo úgy tudta, hogy Sztecura az "álvásárláson" eladóként volt jelen. Övé volt a bomba, Kolcsinszki az ő embere, és ők tárgyaltak a vevővel. A vádlott a Világgazdaságnak elmondta: a bomba árát a helyszínen átadta Loncsiknak, hiszen őt illette. Ha pedig az "álvásárláshoz" a vételárat (2500 dollár) a rendőrség biztosította, akkor Loncsik eladott a magyar államnak egy bombát, mert a pénzt nem adta vissza. Így a rendőrség vásárolta az egyetlen bombát, amely a "bombagyár"-ban készült.
Clodo elfogásakor a rendőrség olyan látszatot keltett, mint ha megoldotta volna az alvilági robbantások ügyét. Csakhogy ezután robbantották fel Boros Tamást az Aranykéz utcában, ahol civil áldozatok is voltak. A rendőrség szakértői pedig megállapították: Magyarországon egyetlen robbantást sem követtek el Kolcsinszki szerkezeteivel, melyeket Pilisszentlászlón készített. Akkor ki a "bombagyáros"?