Felértékelődő anyagi körülmények

A szakemberrel kötendő kontraktus bérre vonatkozó pontjairól Berzi Sándor MLSZ-főtitkár lapunknak nem nyilatkozott, azt azonban elmondta: a válogatott szövetségi kapitányainak illetménye általában alaposan elmarad az NB I-es csapatokat trenírozókéitól. A 90-es évek első számú edzői közül Verebes József (1993--94-ben) 50 ezer forintos havi fizetést kapott, Glázer Róbert és Puskás Ferenc pedig társadalmi munkában töltötte be a posztot. A szövetségi kapitányi munkakör anyagi felértékelődése Csank János edzősködésével kezdődött, a Bicskei Bertalannal történt szerződésbontás következményeként pedig már 20 millió forintos végkielegítést is kell fizetni a szakembernek.
Mivel a szövetségi kapitány pozíciója a magyar futball jelenlegi helyzetét tekintve túl komoly szakmai kihívást és állandó támadási felületet jelent, a válogatott építgetése helyett a szakemberek a kényelmesebb és jobban jövedelmező klubedzői posztokat részesítik előnyben. A futball egyik alapelve szerint, ha nem megy a csapatnak, a kapitánynak előbb-utóbb fel kell állnia a kispadról, erre a válogatottnál 1990 óta eddig nyolcszor volt példa.
Információink szerint az NB I-es klubok a szakedzők munkáját havonta 400 és 700 ezer forint közötti alapfizetésekkel honorálják, amelyhez különböző eredményességi prémiumok járulnak. A nagyságrendeket mindazonáltal jelzi: a bundesligás Hamburger SV az FC Tirolt edző Kurt Jara megszerzése érdekében a játékosátigazolások gyakorlatához hasonlóan csupán azért hajlandó volt hárommillió német márkát fizetni az osztrák klubnak, hogy a csapat felbontsa szerződését a trénerrel. Az előzőleg "megbukott" hamburgi edző menesztésére további 4,3 milliót áldoztak.
A korábban az olimpiai válogatott első embereként dolgozó Gellei Imre két vesztes mérkőzésen (Románia ellen 0-2, Olaszországban 0-1) már irányította a nemzeti tizenegyet, november 15-én, az Újpesti TE felújított stadionjában Macedónia ellen már kinevezett szakvezetőként debütálhat.