Lassulás, egyensúlyjavulással

Az elmúlt egy hónap magyar makrogazdasági adatai alapján több trend is kirajzolódott, megerősödött. Az egyik legfontosabb jelenség a gazdaság határozott lassulása, ami a GDP-adatokon, illetve az ipari termelés számain egyaránt meglátszik. A bruttó hazai termék a második negyedévben (éves alapon) 4 százalékkal nőtt. Ez nemzetközi összehasonlításban igen kedvező adat, ugyanakkor az elmúlt két év leggyengébb teljesítménye. A gazdaság a következő időszakban minden bizonnyal tovább lassul, az elemzők a harmadik negyedben 4 százalék alatti bővülést várnak.
A visszafogottabb teljesítmény elsősorban az állóeszköz-felhalmozás dinamikájának csökkenésére vezethető vissza. Feltehetően az alacsony beruházási kereslet játszik szerepet az igen gyenge ipari teljesítményben is. Az elmúlt évek húzószektorában ma már alig érzékelhető növekedés. Érdekes módon azonban mindezért nem az exportértékesítés csökkenése a felelős -- bár a külső környezet romlása az ipari kivitelt is kedvezőtlenül érintette --, hanem a belföldi értékesítés stagnálása. Szakértők számára rejtély, hogy miközben a lakossági fogyasztás látványosan bővül, az ipari termékek iránti hazai kereslet stagnál, a megrendelésállomány pedig többéves mélypontján van.
Úgy tűnik, a gazdaság a klasszikus konjunkturális ciklus tüneteit mutatja. A lassulás mellett ugyanis a külső egyensúly látványos javulása és az infláció csökkenése figyelhető meg. A folyó fizetési mérleg első nyolchavi hiánya 1992 óta nem volt ilyen alacsony. Ez nem csupán az idegenforgalmi bevételek töretlen növekedésének, hanem az árukivitel, illetve -behozatal szoros együttmozgásának is köszönhető. A következő hónapokban a folyó mérleg még szinte bárhogyan alakulhat. A decemberi profitrepatriálás, a terrortámadás következtében visszaeső idegenforgalmi aktivitás, a kormányzati élénkítő lépések egyaránt ronthatják a mérleget. Ennek mértéke azonban még nem ismeretes.
Szeptemberben tovább folytatódott a dezinfláció. Az élelmiszerárak gyors növekedése lassan "kifut" a 12 havi árindexből, így látványosan csökken a drágulás üteme. Az elemzői várakozások szerint októberben -- többek között a csökkenő benzinárak miatt -- már a jegybank decemberi 6--8 százalékos célsávján belülre kerül az infláció. Az utolsó két hónap valószínűleg már nem hoz további jelentős mérséklődést, de jövőre -- elsősorban az első fél évben -- újra árindexcsökkenésre számítanak az elemzők.