Szigorodó büntetések, ellenzéki kritika

A javaslat értelmében módosulna a mentelmi jog, mivel a bűncselekmények elévülésébe nem tartozna bele az az időtartam, amely alatt a mentelmi jog miatt nem lehet megindítani a büntetőeljárást -- fejtette ki expozéjában Hende Csaba, a tárca politikai államtitkára. Emellett módosulnak az eddig csak mellékbüntetésként alkalmazott vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezések is, s a szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmények esetében -- ha a legális eredetet nem lehet igazolni -- elkobozhatóvá válik mindaz a vagyon, amelyet az érintett a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett.
A közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel szembeni fellépés keretében szigorodna a vesztegetés büntethetősége is. Ugyanakkor a sikeresebb felderítés érdekében büntetlenséget lehetne biztosítani annak, aki felfedi a bűncselekményt a hatóságok előtt. A javaslat azokat a hivatalos személyeket is büntetné, akik vesztegetési esetről szereznek tudomást, de nem tesznek feljelentést.
Az informatikai bűnözés visszaszorítása érdekében -- számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény címen -- az informatikai rendszerekbe való jogtalan behatolás önmagában is büntethetővé válna. A javaslat szigorúbb büntetést rendelne el a vallási tisztelet, illetve szertartás tárgyainak rongálóival szemben is. Ugyanakkor a vita során ellenzéki képviselők számos ponton bírálták a javaslatot, s hiányolták, hogy a tervezett módosítások között nem szerepel a közösség elleni izgatás újraszabályozása.
A jogi személy büntetőjogi felelősségéről szóló törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy megszüntessék azokat a jogi személyeket, amelyeket bizonyíthatóan bűncselekmények elkövetésére, vagy azok leplezésére hoztak létre.
Az Országgyűlés tegnap kezdte meg az 1998-ban elfogadott, de csak 2003-ban életbe lépő új büntetőeljárási törvény módosítására vonatkozó javaslat általános vitáját is. Hende Csaba elmondta: az 1998-ban elfogadott jogszabály egy modern büntetőeljárás alapjait rakta le, de előkészítésekor nem vették kellően figyelembe alkalmazhatóságának nehézségeit. Ezért a javaslat nem vezetné be a keresztkérdéses bírósági tárgyalást, így a vádlottat továbbra is az ügyész, a tanúkat, illetve a szakértőket pedig a beidézésüket indítványozó fél hallgathatná ki először.
A javaslat értelmében -- az ítélkezés várható lassítása miatt -- nem vezetik be a kétfokú rendes jogorvoslatot, s az óvadékot sem. Ugyanakkor létrehoznák a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét: a legfőbb ügyész az első fokon jogerősen lezárt ügyekben is jogorvoslatot nyújthatna be. Új jogintézményként vezetnék be a pótmagánvád lehetőségét, amelynek értelmében a sértettek az ügyészség elutasító döntése esetén is bíróság elé tudnák vinni a közvádas ügyeket. Elsősorban tanú-, illetve áldozatvédelmi szempontokból 2003-tól lehetővé válna, hogy a tanú ne személyesen, hanem zárt láncú távközlő hálózat közbeiktatásával vegyen részt a bírósági tárgyaláson.