"Terrorcselekménynek" minősítette Tommy Thompson amerikai egészségügyi miniszter azt, hogy valakik az Egyesült Államokban postán terjesztik a lépfene kórokozóját. George Bush elnök szerint kapcsolat lehet az amerikai anthraxesetek és Oszama bin Laden terroristavezér között, habár erre nincs cáfolhatatlan bizonyíték. Az elnök a CNN szerint azt is közölte, hogy Thomas Daschle, a szenátus demokrata többségének vezetője is lépfene-kórokozóval fertőzött levelet kapott.
Ezen kívül New Yorkban három újabb fertőzést észleltek, s ezzel tegnap estig 13-ra emelkedett az országban regisztált megbetegedések száma. A fertőzöttek jól reagálnak az antibiotikumos kezelésre. A patikákban kezd hiánycikké válni ez a gyógyszer, de Thompson megnyugtatólag úgy nyilatkozott, elegendő antibiotikum áll rendelkezésre ahhoz, hogy kétmillió embert 60 napon át kezeljenek.
A BBC arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-ban postai úton anthraxos levéllel megcélzott valamennyi intézmény valamilyen formában kötődik a médiához.
Az Európai Unió új polgári védelmi megfigyelő- és riasztóhálózat kiépítésével készül a biológiai terrorizmus újonnan jelentkező veszélyeire -- jelentette az MTI Margot Wallström környezetvédelmi biztos közlésére hivatkozva.
Az Afganisztán elleni légi háború kilencedik napján a legerőteljesebb nappali bombázást hajtották végre az amerikai légi erődök a tálibok maradék célpontjai ellen a keleti Dzsalálábádban és Kabulban, a déli Kandahárban, az északi Bagramban és Kalainovban. Az Enterprise repülőgép-hordozó egyik tisztje a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy "utótakarítást" végeztek, azokat a célokat támadták, amelyeket korábban valamiért kihagytak. A támadásokban a haditengerészet 50 vadászbombázója, valamint a légierő tíz B--1-es és B--52-es nehézbombázója vett részt. Független forrásokra hivatkozva a BBC azt jelentette, hogy a fővárosban találat érte az iszlám militánsok egyik laktanyáját és a tálibok egyik bázisát.
Kabulban az elmúlt egy hónapban megdrágult és ritkasággá vált az üzemanyag, míg az élelmiszerárak sajátos módon estek, esetenként megfeleződtek. A BBC tudósítója ezt annak tulajdonítja, hogy a helyi valuta javult a dollárral szemben, ami arra vallana, hogy az afgánok a válság kedvező kimenetelére számítanak.
Afganisztán már a mostani légi háború előtt is a világ egyik legszegényebb országa volt -- derül ki az oxfordi egyetemnek egy Stockholmban tegnap nyilvánosságra hozott tanulmányából: 1980--94 között a GDP megfeleződött, egyedül 1990--94 között évi 7,4 százalékos ütemben csökkent. A gazdasági kár nagy részét a piac összeomlása okozta. A 80-as években az árak -- az élelmiszereké is -- ezerszeresükre emelkedtek; 1978--79-ben és 1990--91-ben a mezőgazdasági termelés 15 százalékkal csökkent, az egy főre jutó gabonatermés 50 százalékkal; az 1978-as szovjet invázió előtt az ország exportjövedelmének 90 százalékát a mezőgazdaság biztosította. A 80-as évek végére az energiatermelés is az eredeti 10 százalékára zsugorodott.
Időközben kialakult a lerombolt legális gazdasági infrastruktúra illegálisan működtetett pótléka, mindenekelőtt a pénzügyekben és a kereskedelemben. A jelentés megerősíti azokat a szakértői becsléseket, amelyek szerint a tálibok legfőbb bevételi forrása az ópium- és heroinkereskedelem. Afganisztán legszegényebb vidékein a termőföld 65 százalékán mákot termesztenek; 1996-ban az ország eme legfőbb exportcikke a világtermelés 40 százalékával volt egyenértékű.