Borúlátó brüsszeli prognózis

Az Európai Uniót is elért erőteljes lassulás következtében 2002-ben 1997 óta először nőhet -- mégpedig félmillió fővel -- a munkanélküliek száma -- derül ki az Európai Bizottság friss makrogazdasági előrejelzéséből. A brüsszeli testület szerint ugyan a makrogazdasági fordulat az öreg kontinensen viszonylag korán megkezdődhet 2002-ben, mivel az euróövezet mentes a komoly egyensúlytalanságoktól, a jövő évi, 1,3 százalékos növekedési ütem várhatóan mégis elmarad az idei, 1,6 százalékos értéktől. Az Egyesült Államokban azonban sem az idén, sem jövőre nem számol egy százalékot elérő bővüléssel a jelentés, amely szerint a japán recesszió is súlyosbodik 2002-ben.
A rendszerváltók gazdaságát érő vegyes hatások jelentős, de más térségekhez képest korlátozott korrekcióra késztették az előrejelzőket: összességében egy százalékponttal alacsonyabb, 3,1 százalékos növekedést várnak a régióban az idén és jövőre. Törökországgal együtt számítva viszont a tagjelöltek gazdasága stagnálni fog 2001-ben.
A világgazdasági környezet romlása Németország mellett az it-szektorra erősen alapozó finn gazdaságot sújtja a legjobban. Az EU más nagy gazdaságai relatíve jól viselik a globális lassulást, jobban visszaesik a kis nyitott államok növekedési üteme; kivételt képez Görögország, mely az olimpiai készülődés miatt 2002-ben az EU legdinamikusabb gazdasága lehet.
A fél évtized után jövőre újra növekvő munkanélküliség mellett a költségvetési helyzetre is negatívan hat a lassulás, a fiskális konszolidáció az eurózónában átmeneti időre megrekedhet. A legsúlyosabb a probléma Német- és Franciaországban, de Portugália és Olaszország is a GDP egy százalékát meghaladó deficittel számolhat. A növekedési ütem visszaesése csak az infláció elleni küzdelemben segíthet, az áremelkedési ütem a bizottság várakozása szerint már az első negyedévben a kétszázalékos küszöb alá esik.
A tagjelölt országokra kedvezőtlenül hat az uniós kereslet visszaesése, ezt azonban némileg ellensúlyozza, hogy a Kelet-Európában tevékenykedő európai vállalkozások a jelek szerint nem fogták vissza ottani terjeszkedésüket, sőt, keleti eredményeikkel igyekeznek javítani anyacégük mérlegét. A nemzetközi tőkeáramlás mérséklődése eltérő mértékben érinti az adott államokat, a szerkezetváltásban előrébb járók védettebbek, míg például Románia és Törökország több forrástól eshet el. A csökkenő olajár miatti cserearány-javulás viszont minden tagjelöltnek kedvez. A jelölt országokban -- Törökország kivételével -- a belső kereslet veszi át a növekedés fenntartójának szerepét a következő két évben, ez azonban nem elegendő a munkanélküliség számottevő csökkentéséhez.