Egy év várakozás Lengyelország miatt

Eszerint a csatlakozási tárgyalásokkal leggyorsabban haladó tagjelöltek a terveknek megfelelően 2002 végére, vagy ahhoz képest csupán néhány hónapos csúszással, még a 2003-as nyári szünet megkezdése előtt lezárnák a tárgyalásokat. Ha Lengyelország nem tudja tartani ezt a tempót -- márpedig ezzel a lehetőséggel német kormányberkekben igen komolyan számolnak --, akkor további fél, legfeljebb egy évet kap arra, hogy maga is lezárja a tárgyalásokat. Ez a haladék a lapunknak névtelenül nyilatkozó kormányhivatalnokok szerint várhatóan elég lesz Varsó számára, s így Lengyelország különösebb problémák nélkül az első bővítési kör részese lesz.
Ez a menetrend 2005-ös csatlakozási időpontot tesz mind valószínűbbé Magyarország számára is -- értett egyet a vázolt forgatókönyv megvalósulásának nagy esélyével lapunk érdeklődésére Heinz Kramer, a berlini szövetségi kormányhoz közel álló külpolitikai kutatóintézet (Stiftung Wissenschaft und Politik) szakértője is. A kormány tájékoztatási irodájának egy munkatársa pedig nyíltan úgy fogalmazott, hogy "Lengyelország mindenképpen első körös lesz, akár kell rá várniuk a többieknek, akár nem", bár a bővítés megkezdése Varsó miatt sem csúszhat 2005 utánra.
Lengyelország az elmúlt hetekben némileg nagyobb kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot a tárgyalásokon, mint korábban, s ezt német tisztviselők kedvező jelnek tekintik. Varsó jelezte, hogy az uniós tagországok polgárainak lengyelországi földvásárlási tilalmára korábban kért 18 éves időszak helyett esetleg 10-12 évvel is beéri, s a legutóbbi fordulón sikerrel zárta le az egyik legnehezebbnek tartott témakört (a környezetvédelmet), ahol szintén viszonylag sok területen eltekintett átmeneti felmentés iránti kérelmeitől.
Egy berlini külügyminisztériumi forrás mindezt azzal egészítette ki, hogy az első körben minden bizonnyal tíz országot vesznek fel (a jelenleg tárgyalók közül csupán Romániát és Bulgáriát nem) -- feltéve, hogy egyes, jelenleg szépreményű tagjelöltek nem "ejtik ki saját magukat" az elsőként csatlakozók közül. Ez a veszély elsősorban Szlovákia esetében áll fenn, ahol Vladimír Meciar esetleges visszatérése a hatalomba valószínűleg súlyos problémákat állítana a csatlakozás útjába.
Nem lehet kizárni azonban a jelenleg igen jó esélyek eljátszásának lehetőségét Magyarország esetében sem -- figyelmeztettek az idézett kormánytisztviselők, akik mindazonáltal úgy vélték, sem a státustörvény, sem a médiakuratóriumok, sem a romák társadalmi integrációjnak nehézkessége nem akkora horderejű ügy, hogy komolyan veszélyeztesse az első körös tagságot. A jelenleg ismert problémák közül egyedül az siklathatná ki a magyar tagságot, ha a MIÉP hatalomra jutna -- bár természetesen lehetetlen megjósolni, pontosan milyen következményekkel járna egy ilyen fejlemény az EU-csatlakozásra, mindenesetre az Ausztria elleni bojkott továbbra is intő jel Magyarország számára --, erősítette meg az idézett tájékoztatási hivatali forrás, hozzátéve, hogy ha a MIÉP nem kap kormányzati tisztséget, és "ott marad, ahol a helye, vagyis ellenzékben", akkor az EU-csatlakozás szempontjából mindegy, hány százalékos a támogatottsága.