Megszavazták a zárszámadást

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a tavalyi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényt, ezzel a kormány lezárta a 2000. évi költségvetést. Az immáron "harmadik salátatörvénnyé" előlépett jogszabály a 2000. évi költségvetésen kívül öt egyéb törvény módosítását is tartalmazza.
Módosul az államháztartási törvény, az áfáról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, valamint a sporttörvény is. Huzavona után a szerencsejáték szervezéséről szóló jogszabály módosításai is visszakerültek a javaslatba.
Gond nélkül fogadta el a koalíció a 2000. évi zárszámadási törvényt, mivel a szavazásról mindössze 16 képviselő maradt távol, a parlament határozatképessége nem is volt kérdéses. A jelen levő 370 képviselő felének az igen szavazata is elegendő lett volna a törvény elfogadásához, igennel 207-en, nemmel 160-an szavaztak, míg hárman tartózkodtak.
A Fidesz-, az MDF-, valamint a MIÉP-frakció egységesen igennel szavazott, az FKGP 34 képviselőjétől 25 támogató és nyolc ellenző voks érkezett.
Az SZDSZ és MSZP nemmel szavazott, ám a szocialisták közül ketten tévedésből, Szűrös Mátyás pedig tudatosan a koalíciót erősítette. A függetlenek között 8-6 volt az igen és a nem szavazatok megoszlása.
A törvény elfogadását azért vonták előzetesen kétségbe, mert a 386 fős parlamentben papíron éppen csak biztosított, 194 fős koalíciós többség -- mint a kisgazdaszavazatok megoszlásából kiderül -- a gyakorlatban nem feltétlenül életképes. A kormánynak azonban nem a többség, hanem a határozatképesség biztosítása jelent problémát. Ezt bizonyította már három ízben a parlamenti alelnöknek jelölt kisgazda Bánk Attila megválasztásának kudarca -- ezen szavazásoknál a koalíció a határozatképességet sem tudta biztosítani. A zárszámadás azonban csak akkor forgott volna veszélyben, ha -- mint az idézett személyi döntésnél -- a három ellenzéki frakció és a Torgyán-hű kisgazdák egyaránt távol maradnak a szavazástól.
A 2001. évi büdzsét közel 300 milliárd forinttal változtatja a zárszámadás, annyival, mint a tárgyidőszaknak számító tavalyi költségvetést. A törvény szerint az eredetileg előirányzottat 290 milliárd forinttal haladták meg tavaly a bevételek. A kiadási oldal 261,4 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet.
E jogszabály teremti meg a törvényi alapját a kormány által már korábban bejelentett nyugdíjemeléseknek, valamint a közszféra fizetésemeléseinek. A zárszámadásban helyt kapott a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV Rt.) 63 milliárd forintnyi, illetve a Magyar Televízió Rt. (MTV Rt.) és a Magyar Rádió Rt. összesen 14 milliárd forintos konszolidálása. Nagy vitát váltott ki egy magáncég, az Altek-Tégla és Cserépipari Kft. 21,3 millió forintos tartozásának elengedése is.
Több mint kétszeresére növekszik az idei költségvetés általános tartaléka. A kormány kezességvállalási lehetősége is emelkedik az idén, a kiadási főösszeg 3 százalékára, a korábbi 2,2-ről. E módosítás teremtette meg a lehetőségét egy 52 milliárd forintos építkezés megkezdésének. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egy kft.-n keresztül adhat megbízást a TriGránit Holding tulajdonában lévő cégnek az úgynevezett millenniumi városközpont kulturális tömb megépítésére.