Németországban a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos csökkenést mért a szövetségi statisztikai hivatal. Az új adat egyértelműen a gazdaság lassulását jelenti, hiszen a második negyedévben még 0,6 százalékos volt az éves bővülés üteme. A német növekedés 1997 óta most a legkisebb. Bár a számok nem keltettek nagy meglepetést, mégis inkább a pesszimista elemzőket igazolta, hiszen a piaci konszenzus néhány tizeddel magasabb értékeket jelzett előre.
A gyenge gazdasági teljesítményért egyaránt okolhatók a csökkenő beruházások, illetve a visszafogott fogyasztási kiadások. Előbbiek 0,7, utóbbiak 0,2 százalékponttal csökkentek a második negyedévhez képest. A számok még nem, vagy csak alig tartalmazzák a szeptember 11-ei terrortámadás hatásait, hiszen a harmadik negyedévből akkor már csak három hét volt hátra. Éppen ezért szakértők úgy vélik, hogy az utolsó három hónap még rosszabb adatokat hoz majd. Recesszióról általában akkor beszélnek, ha két negyedévben negatív GDP-növekedési számok látnak napvilágot. Erre a jelek szerint most igen nagy az esély. A dekonjunktúra folytatódására utal a bizalmi indexek mélyrepülése is, illetve az, hogy Hans Eichel pénzügyminiszter sem számít a gazdasági aktivitás növekedésére 2002 második negyedévénél előbb. Igaz, középtávon a Pénzügyminisztérium optimista, hiszen a gazdasági alapokat alkalmasnak tartja arra, hogy a következő esztendő második felétől meginduljon az élénkülés.
A dekonjunktúra nem csupán az erősen exportorientált német gazdaságra terjed ki, az Európai Bizottság szerint az eurózóna az idén 1,6, jövőre 1,3 százalékkal bővülhet. A nem éppen rózsás kilátások miatt újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés várható -- jósolta a Reutersnek Christoph Hausen, a CommerzBank frankfurti közgazdásza. Az idén az Európai Központi Bank már 1,5 százalékponttal mérsékelte a kamatszintet, annak ellenére, hogy az infláció felülmúlja elvárásait.
Igaz, legalább az áremelkedés ütemének trendje biztató. A német Hessen tartományból beérkezett előzetes adat 1,4 százalékos éves drágulást sejtet. A jelenség valószínűleg kiterjed az eurózóna többi országára is, hiszen a dezinfláció elsősorban a benzinárak csökkenésének köszönhető.
A német gazdaság gyengélkedése a hozzá szoros szálakkal kötődő Magyarországra is kihat. A hazai kivitel 35-40 százaléka irányul a legnagyobb európai gazdaságba. Az exportkereslet szűkülése a külkereskedelmi adatokban régóta érződik, a dinamika már csupán egy számjegyű. Minden bizonnyal a külföldi értékesítési kilátások romlása okozza a feldolgozóipari beruházások gyenge teljesítményét is. Igaz, ez az importkeresletünkre is kedvezőtlenül hat. Így több szakértő szerint is előfordulhat az az első pillantásra furcsa eset, hogy a nettó export GDP-bővüléshez történő hozzájárulása a nemzetközi környezet romlása ellenére növekedett a harmadik negyedévben. Igaz, ez minden bizonnyal a korábbinál kisebb gazdasági lendülethez történő hozzájárulás lesz. Elemzők a másfél hét múlva megjelenő harmadik negyedéves GDP-növekedést 3,3-3,9 százalékosra becsülik.