Tokió élénkít és privatizál

Az alig két hete jóváhagyott előző, 3000 milliárd jenes élénkítő terv már önmagában is súlyosan megterhelte a japán kormányfő politikai hitelét. Koidzumi Dzsunicsiro ugyanis választási programjában hadat üzent a költségvetési pénzek osztogatásának és az egy évtizede sokadszorra is lelohadó konjunktúra fiskális eszközökkel való, mechanikus élénkítésének. Az élénkítő csomag emellett azon kormányfői ígéret betartását is nehezíti, amely szerint nem szabad 30 ezer milliárd jennél nagyobb értékben új kötvényeket kibocsátani.
Az immár a kabinet által is megerősített, új, 2500 milliárd jenes kiadási terv lényegét a Reuters szerint többszörös fügefalevéllel igyekszik palástolni a kormány. Egyrészt nem hagyományos hitelfelvételi forrást használ, hanem a hajdani állami távközlési konszern, az NTT régebbi privatizációja során félretett összeg maradékát vonja be. A még az 1980-as években végrehajtott privatizáció mintegy 10 ezer milliárd jenes -- külön számlán elhelyezett -- bevételt eredményezett, amelyből eddig 7500 millárdot költöttek el. A maradék mostani igénybevétele állítólag "kamatmentes kölcsön" formájában történik, így nem lesz szükség pótlólagos kötvénykibocsátásra.
A kormány hangsúlyozza továbbá, hogy ez elkalommal nem a korábbról jól ismert -- és javarészt hatástalan -- út-, híd-, vasútépítési és egyéb infrastrukturális tervekre megy el a pénz, hanem nagyrészt szerkezetátalakító programokra. A terv részeként privatizálnak, illetve regionális igazgatási kezelésbe adnak számos, eddig költségvetési juttatásokkal életben tartott állami vállalatot. A mégis fejlesztésre fordítandó összegeket az eddigieknél jóval fontosabb célokra, például városokat elkerülő körgyűrűk és az optikai szálas távközlési infrastruktúra kiépítésére fordítják. A szerkezetátalakítás jegyében javítják a munkanélküliek és a betegek ellátásának rendszerét, az iskolák informatikai felszereltségét, és bővítik a tokiói repülőteret.
A 77 nagyobb, állami tulajdonú cég működtetésére a folyó pénzügyi évben 5300 milliárd jenes támogatást irányoztak elő. Koidzumi hét fontos egység magánkézbe adását helyezte kilátásba. Az egyik, autópálya-építéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó -- mellesleg több felesleges szakasz megépítésével vádolt -- cégtől például már a következő pénzügyi évben megvonják az évenkénti 300 milliárd jenes (mintegy 2,4 millárd dolláros) támogatást. Ezt követően összevonják három további, hasonló profilú céggel, majd az egész komplexumot privatizálják.
Ugyancsak átszervezés vár az állami olajvállalatra (JNOC), amely félresikerült feltárási beruházásai miatt szenvedett hatalmas veszteségeket. Várhatóan öt éven belül felszámolják a lakásépítési jelzáloghitelek szubvencionálására létrehozott céget és az olcsó városi szociális lakások építésére szakosodott vállalatot is.