A főváros közterület-használati rendelete az elmúlt hónapokban elsősorban a Mahir Cityposter Kft. szerződése miatt került a figyelem középpontjába. Mint arról a Világgazdaság többször is hírt adott, a cég azt kérte a fővárostól, hogy újabb három évre hosszabbítsák meg az év végén lejáró megállapodást, amelyet mintegy 530 hirdetőoszlopra legutóbb 1998-ben kötöttek meg. Kétszeri elvi elutasítás, illetve hónapokig tartó halogatás után a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottsága a múlt héten jóváhagyta a hosszabbítást.
A közterület-használati kérelmek elbírálásában illetékes bizottság augusztusban, illetve októberben is szakmai okokkal, illetve a jogi helyzet tisztázatlanságával indokolta az elutasítást. Ami egyébként azért volt elvinek tekinthető, mert az a döntés egyszer sem született meg, amelynek alapján a hivatalos határozatot kiadhatta volna a Főpolgármesteri Hivatal. Mivel a Mahirt változatlanul a vezető kormánypárthoz közeli cégnek tartják, így felmerült, hogy a várost irányító MSZP--SZDSZ koalíció a közelgő választások miatt húzza az engedély elbírálását. A politikai nyomásgyakorlás szándékát a pártok végig cáfolták. Bőhm András, a fővárosi SZDSZ-képviselőcsoport vezetője lapunknak az igenlő döntés után kijelentette: nem tud háttéralkuról. A szerződés meghosszabbítását helyes döntésnek tartja, mert az önkormányzatnak nem lehettek jogi érvei az elutasítás mellett.
A Mahir és a többi, feltűnést nem keltő közterület-használati kérelem ügyét végigkísérte a fővárosi rendeletről szóló, a személyeskedéstől sem mentes jogi vita. Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly novemberi határozatának értelmezéséről ugyanis eltérő Tiba Zsolt főjegyző, illetve jogi szakértők és a fővárosi képviselők többségének véleménye. Az Ab határozata a fővárosi közterületek használatát szabályozó rendeleteket alkotmányosnak találta, így elutasította a megsemmisítésükre irányuló indítványokat. A főjegyző álláspontja szerint ugyanakkor a határozat indoklása azt tartalmazta, hogy a közterület-használati kérelmeket hatósági ügyként kell kezelni. Ezt a véleményt az önkormányzat jogi bizottsága osztotta, míg a várostervezési és városképvédelmi bizottság úgy foglalt állást, hogy az engedélyezésnél az előző évek gyakorlatához hasonlóan továbbra is tulajdonosi jogkörben kell eljárni.
A kérdés először az idén áprilisban került a fővárosi közgyűlés elé, s a többség a tulajdonosi eljárás mellett határozott. A Grespik László vezette Fővárosi Közigazgatási Hivatal azonban jelezte a közgyűlésnek, hogy jogsértőnek tartja a döntést. A törvényességi észrevételt a közgyűlés elfogadta, s a városképvédelmi bizottság elkezdte hatósági jogkörben elbírálni a kérelmeket. Szeptemberben azonban a bizottság elnöke, aki a Fidesz--MDF--MKDSZ frakció tagja, valamint szabad demokrata és szocialista alelnöke közös módosító indítványt adott be. Endrédy István, Ráday Mihály és Horváth Gyula azt javasolta, hogy térjenek vissza a tulajdonosi jogkörhöz, s a közgyűlés ezt ismét elfogadta. Jogi szakértők szerint így azonban jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a törvényességet felügyelő közigazgatási hivatal ismét észrevételt tesz. A hivatal véleményét persze el is utasíthatja a közgyűlés, ha viszont Grespik László ragaszkodik álláspontjához, akkor bíróság elé viheti az ügyet.
A városvédők egyébként nem véletlenül tiltakoznak a hatósági jogkörben történő eljárás ellen, szakmai munkájukat ugyanis igencsak megnehezíti. A hatósági eljárásnál többek között nem lehet a tulajdonosi érdekekre hivatkozó érvekkel elutasítani egy kérelmet, sokkal szigorúbb a szabályozás. Az elutasított kérelmezők először a fővárosi közgyűléshez nyújthatják be fellebbezésüket, majd -- a korábbiakhoz hasonlóan -- bírósághoz fordulhatnak. Ez azonban ebben az esetben halasztó hatályú, ami azt jelenti: az önkormányzatnak gyakorlatilag lehetetlen helytálló jogi érveket találni ahhoz, hogy az engedély nélküli építményeket a jogerős bírósági ítélet előtt lebontathassa. Ezzel tehát vissza is élhetnek élelmes vállalkozók. Korábban viszonylag rövid jogi eljárás után elvitethették azokat a pavilonokat, reklámtáblákat, felszámolhatták azon teraszokat, amelyeket a városképbe nem illőnek talált a szakbizottság.
A szakmai érvek között gyakran elhangzik, hogy Budapesten túl sok az engedélyezett közterületi reklám, nem beszélve az engedély nélküliekről. A főváros egyébként csak a saját tulajdonában lévő területek felett rendelkezik, a kerületi önkormányzatok is bérbe adhatják a tulajdonukban lévő utakat, tereket. Az önkormányzati szabályozások elutasítása miatt egyre gyakoribb, hogy reklámhordozókat magánterületeken helyeznek el: leginkább óriásplakátokat társasházak falán.
A fővárosnak 11 reklámcéggel van közterület-használati szerződése, amelyek döntően ez év december 31-vel lejárnak. Mostanáig csak a hirdetőoszlopokra kötött szerződést hosszabbították meg. A Mahir ügyét egyébként még mindenképpen hatósági jogkörben kellett elbírálni, miután a szeptemberi visszatérés a tulajdonosi jogkörhöz visszamenőleg nem vonatkozik. Lapunk információi szerint azonban több cég is beadta már hosszabbítási kérelmét, amelyek hamarosan a bizottság elé kerülhetnek. Budapesten a villanyoszlopokra szerelt csaknem 1600 pillangótábla az Esma Spanyol--Magyar Reklám Kft. tulajdonában van. A fővárossal kötött szerződés értelmében az Intermédia Kft. építi és tartja karban a villamos- és buszmegállókban a plexifalú építményeket, ennek fejében reklámozásra használhatja ezek falát. A főútvonalak mentén a járdák melletti védőkorlátokat a DeGeWe Kft. adhatja bérbe.
A másik hét cég óriásplakátok kihelyezésére kapott engedélyt a fővárostól. Itt várhatók a legnagyobb változások, a 2000. január 1-jével életbe lépett budapesti városrendezési és építési keretszabályzat szigorította a közterületek használatát. Többek között az óriásplakátokat szorítanák ki a jelenleginél is jobban a belvárosi területekről. A cégek ezért már tavaly értesítést kaptak arról, hogy a 2001. december 31-én lejáró szerződésüket nem lehet változatlan formában megtartani, a keretszabályzatra figyelemmel adják be hosszabbítási kérelmeiket.
A fővárosi közterület-használati rendeletek megalkotása óta mintegy hat év telt el. A fővárosi szakemberek szerint a szabályozások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A frekventált területekről -- például a Nagykörútról, az Andrássy útról, a Károly körútról, a Rákóczi útról -- eltűntek a bódék, az utcai vitrinek, pultok, alkalmi vásárok, csak a városkép szempontjáról elfogadhatóak maradhattak.
A fővároshoz évente mintegy 400 millió forint folyik be a közterület-használatból, de itt nem a bevételek növelését tekintik célnak, hanem a városképi szempontok érvényesítését. A használatba vehető területeket nem hirdetik meg -- ez a nagy terület miatt nem is lenne lehetséges --, hanem a vállalkozók adják be kérelmeiket. Ezeket a bizottság a hivatal illetékes ügyosztályának javaslata alapján elbírálja, s ha a döntés kedvező, megköthető a szerződés. Két héttel ezelőtt, az október végi közgyűlésen fogadtak el a képviselők egy olyan módosítást, amely szerint a bizottság bizonyos esetekben -- saját belátása szerint -- dönthet úgy is, hogy pályázatot ír ki egy-egy közterületre. Erre mostanáig nem volt példa.